Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr középkori helyrajzáról (Adatok és kérdőjelek)
Gecsényi Lajos A királyi Győr eladományozását követően 150 esztendő telt el a város birtokviszonyainak és helyrajzának teljes újjáalakulásáig. Ebből az alig másfél évszázadból az 1526-ig terjedő évtizedek történetére kezdetben kevesebb, majd a XVI. század elején mind több adat áll rendelkezésre. Összefüggéseik, a belőlük levonható következtetések azonban még így is nagyon esetlegesek. Néhány dolog azonban bizonyos. A város kereskedelmi szerepe, közvetítő funkciója a mezőgazdasági termékek nyugat (elsősorban Bécs) felé történő áramoltatásában, valamint az onnan érkező iparcikkek elosztása a kisebb piachelyek felé, a helyi egyházi központok és a hozzájuk kapcsolódó familiárisok igényeinek kielégítése a XV. század második felében is változatlanul fennállt. A távolsági kereskedelem létezését jelzi, hogy 1453 áprilisában Hunyadi János Buda, Visegrád, Esztergom, Pozsony, Tata, Komárom, Óvár és Győr tanácsainak felhívja a figyelmét a bécsi kereskedők vámmentességének betartására.75 Az 1457-58-as pozsonyi harmincadkönyvek szerint a város 50 kilométeres körzetén kívülről két év alatt 61 kereskedő fordult meg a harmincadvámon, közöttük 5 győri.76 1458-ban Thuróczi Lőrinc győri ispán és várnagy kérte a pozsonyi tanácsot, hogy Szabó Miklós győri polgár pozsonyi adósától a 65 forintot hajtsák be.77 1467-ben Nagy („Magnus") Gál győri lakos osztrák kereskedőpartnerei tartozását próbálta királyi paranccsal pozsonyi kereskedőktől behajtani.78 Az 1487-ben Győr káptalani városi, 1489-ben székesfehérvári, 1492-ben soproni lakosnak nevezett Alföldi Bálint 1489-ben egy bécsújhelyi és egy győri kereskedőtársával 2000 forinttal maradt adós Bécsben. Azt is tudjuk róla, hogy 1487-ben Héderváry Ozsváttól nemesi birtokrészeket vett zálogba, végrendeletében pedig 3 soproni házról, szőlőkről, szántóföldekről, illetve 3 győri házról, csanaki szőlőkről, továbbá Győrött 2500 tömb sóról, 10 font borsról, 20 font sáfrányról, 50 vég bergheimi posztóról intézkedett. Ő nyilván azok közé tartozott, akiket már a korszak vidéki nagykereskedőinek tekinthetünk.79 A győri piacon szerezték be szükségleteiket a környező vidék nemesei, a szentmártoni apátság sáfárai, mint azt egy 1517-es példa is mutatja. Ekkor Fülöp kulcsárt, az apátság megbízottját a győri piacról hazatérőben a Héderváryak jobbágyai kifosztották, az elrabolt áruk között volt egy vég posztó is.80 1522-ben Márk johannita perceptor küldte a győri piacra szolgáját, akit a káptalani polgárok támadtak meg.81 Nyilván a helyi igények kielégítésére dolgoztak az iparosok is, akik között talán legnagyobb számban a vargák voltak, 75 Quellen zur Geschichte der Stadt Wien, i. m. Abt. II. Bd. 2. 3506. sz. 76 Szűcs JENŐ: Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Bp., 1955.105. 77 AMB PVL Missiles. 3237. sz. 78 Uo. 3523. sz. Kiadta: Teleki J.: i. m. XI. köt. 356-357.432. sz. 79 Quellen zur Geschichte der Stadt Wien, i. m. Abt. II. Bd. 3. 5294. sz.; Héderváry oki. I. köt. 452-453.331. sz.; Sopron szabad királyi város, i. m. II/l. köt. 233-235.46. sz. 80 MTAK Czech-gyűjtemény. 15/III. köt. 11.. sí Uo. 12. 130
