Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)

Győr középkori helyrajzáról (Adatok és kérdőjelek)

megszállva tartó Gersei Pető János magával hurcolt és ez alatt kúriája, szoléi pusztulásnak indultak.31

1412-ben Kelemen Szent Adalbert-i prépost és 4 kanonoktársa egy, a káptalani városban fekvő kúriafundust („in vico prothomartyris Stephani Praepositi vulgariter nuncupatur") — szomszédok a székesegyház Szent Kálmán oltár háza és a pápóci prépost háza — amelyet Egyed Szent Adalbert-i prépost hagyott rájuk, 150 forintért eladtak János káptalani hospes fiának Péter szabónak.32 Első alkalom, hogy megemlítenek a városon belül egy kisebb helyrajzi egységet, ami kétségkívül a káptalani város magvát alkotó Szent István vértanúnak szentelt plébániatemplom környékével azonos. Itt található, mint kiderült, egy oltár- javadalmas ház és ami ennél sokkal jelentősebb, a káptalan tagjának: a pápóci prépostnak a háza. A későbbi — XVI. századi — adatokban ilyen házak ismételten előfordulnak, bizonyítva, hogy a káptalan több tagja bírt ingatlant a váralján, „jobbágyai" között. Végül pedig az oklevél — kiegészítve a hivatkozott 1358. évi oklevelet — tanúsítja, hogy egyházi személy és testület, ill. egy káptalani városi lakos (magánföldesúr alattvalója) között létrejöhetett adásvételi ügylet. Nincsen szó tehát tulajdonszerzési korlátozásról a káptalan „jobbágyainak" esetében sem, miként ezt az 1358. évi ügylet is sejteni engedte.

1429-ben Domonkos vámszedő és mások tanúsítják, hogy Tatai (de Tata) polgártársuk városi telkét és nyalkái szőlejét feleségére hagyta. 1477 előtt több alkalommal nem esik szó a káptalani városról.33

Győr két meghatározó alkotóeleme, a királyi és káptalani városok mellett már a XIV. században jelen van a harmadik komponens: a Héderváryak birtoka, amelyet 1367-ben említenek először. Ekkor Péter (dicta de Farad) „hospes in terra Hedricianorum Jauriensi commorans", a káptalannal átíratja egy nyúli szőlőjére vonatkozó oklevelét.34

1382-ben a káptalan 3 kanonokja Héderváry Miklós megbízottjának kérésére a nagyhatalmú zászlósurat (királyi ajtónálló mester, több megye ispánja) győri birtokán, egy jobbágya házában kerestek fel, hogy szóbeli rendelkezését bizonyos birtokügyekben írásba foglalja.

Az oklevél bizonytalan, nem azonosítható meghatározást ad a birtokról, amikor a városon belül a Duna mellé helyezi: „in porcione possessionaria Jauriensi penes Danubium".35

A Héderváry-birtok adományozásának időpontja ismeretlen. Az évtizedek folyamán a győri birtokrészen előforduló Héderváry családtagok rokonsági fokából arra következtethetünk, hogy a XIV. század elején élt Miklós (I.) győri ispán kaphatott adományt a még meglévő győri várföldekből. A terület nagyságáról, a település jellegéről semmit sem tudunk. 1391-ben ismételten mint birGecsényi Lajos

31 1393: ZsO I. köt. 354.3193. sz.; 1410: Uo. II. köt. 392. 7788. sz.

32 GyMSM GyL Középkori oklevélgyűjtemény. 300. sz.

33 MÓL DL 6624.

34 Ld. az 5. sz. jegyzetben idézett oklevelet.

35 Héderváry oki. I. köt. 90-92. 86. sz.

122