Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)

Győr középkori helyrajzáról (Adatok és kérdőjelek)

GYŐR KÖZÉPKORI HELYRAJZÁRÓL

(ADATOK ÉS KÉRDŐJELEK)

A győri várostörténet kutatásának másfél évszázados múltjában valamennyi nagynevű kutató munkásságában központi helyet kapott a város Mohács előtti helyrajzának, az ezzel kapcsolatos birtokjogi kérdéseknek a tárgyalása. Az autodidakta történészből tudós akadémikussá lett Czech János a reformkorban számos fontos forrást tárt fel, és másolt le.

Ráth Károly folytatta az adatgyűjtést, majd az 1880-as évek elején Villányi Szaniszló foglalta össze — alapjaiban máig ható érvénnyel — a város XIV-XVII. századi helyrajzára vonatkozó ismereteket. A két világháború között Bedy Vince egészítette ki aprólékosan gondos kutatásaival a Villányi által felrajzolt képet, így lényegében Czech, de főként Villányi és Bedy forrásgyűjtései határozták meg a város középkori történetének csomópontjait, kutatási bázisát.1

A várostörténeti koncepció kialakulásához az is hozzájárult, hogy Győr 1526 előtti története rendkívül szétszórt és gyér forrásainak további gyűjtésére, kiegészítésére a XX. században is csupán szerény lehetőség kínálkozott.

Egyes tanulmányok már 1271-től mint szabad királyi városról beszélnek Győrről és mellőzik a káptalani város és a Héderváry-birtok létezésére vonatkozó adatokat. Ezzel összefüggésben a XIV-XV. század fordulóján a tárnoki városok csoportjában keresik Győrt. Végül az 1447-es radkersburgi békét jelölik meg a királyi város eladományozása idejéül, és kizárólag a püspökséget, valamint a káptalant tartják az új földesuraknak.2

Az '50-es években végzett összehasonlító mezőváros és várostörténeti vizsgálatok során Mályusz Elemér és Fügedi Erik különböző nézőpontokból rend1 A hivatkozott munkák közül Czech János kéziratos hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában található. Villányi Szaniszló két írása: VILLÁNYI SZANISZLÓ: Győr megye és város anyagi művelődéstörténete. Győr, 1881, valamint Villányi SZANISZLÓ: Győr-vár és város helyrajza, erődítése, háztelek- és lakossági viszonyai a XVI. és XVII. században. Győr, 1882. Bedy Vince munkái: Bedy Vince: A győri székeskáptalan története. Győr, 1938. és Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja. Győr, 1939. Bedy ezenkívül kéziratban elkészítette a város történetét is. A '30-as és '40-es években a Győri Szemle hasábjain közzétett tanulmányok — CSIZMADIA ANDOR: Győr közigazgatása a szabad királyi városi rangra emelkedése előtt. Győri Szemle, 11. (1940) 3. sz.; JENEI FERENC: Győr a magyar humanizmus korában. Győri Szemle, 11. (1940) 3. sz. — a fentebb hivatkozott munkákra támaszkodó írások.

2 A felszabadulás után Borbíró Virgil-VALLÓ István: Győr város építéstörténete. Bp., 1956. c. monográfiája különböző helyrajzi azonosításaiban azzal, hogy az elődök feltételezéseit — a középkori város egyes részeinek, épületeinek lokalizálásával — állítássá szilárdította, utat nyitott több későbbi pontatlansághoz. Igen sok bizonytalan és megalapozatlan adatot tartalmazott a Jenei Ferenc és Koppány Tibor által készített munka történeti része, amely a műemléki sorozatban Győr címmel jelent meg: Jenei Ferenc-KoppáNY Tibor: Győr. Bp., 1963. Az 1971-es várostörténeti kötetben Lengyel Alfréd összefoglalójába — Lengyel Alfréd: A középkori Győr. Győr. Várostörténeti tanulmányok. Szerk.: DÁVID Lajos-Lengyel AlfrÉD-Z. Szabó LÁSZLÓ. Győr, 1971. — is becsúsztak kellően alá nem támasztott nézetek a szabad királyi város középkori létezéséről.

Győr középkori helyrajziról, 115-132.