Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győri céhek a XVI. század második és a XVII. század első felében
Gecsényi Lajos ki tiszttartó és a soltész —, akik a pozsonyiak céhlevelét kérték el.51 A káptalani megerősítő záradék előírta a katolikus vallás követését a mesterség művelői számára; a szombati piacokon és az éves vásárok előestéjén tiltotta az idegen mesterek és cserépedényekkel vásározó markotányosnők számára a kirakodást. A tilalom megszegőit áruelkobzással (V2 — V2 rész a céh és a káptalan) büntette, kivételt az ún. „bécsi fazekakkal" tettek. Ezt szabad volt árusítani. 1637-ben három céh jött létre a városban. A kötélverők (8 mester) a komáromiakkal együtt előbb Wolfgang Mansfeldt gróf főkapitánytól kaptak szabályzatot, s ezt erősítették meg a káptalannal.52 Őket a süvegjártók követték a wienerneustadti céh szabályainak átvételével.53 Végül a harmadik céhet ebben az évben a kőművesek (4 mester) hozták létre, akiknek rendtartását ugyancsak Mansfeldt bocsátotta ki először.54 A kőművesek — olasz, esetleg német mesterek — téglavetéssel is foglalkoztak. A polgárság számára dolgozott a XVI. században Domenico Temporal. 1619-ben Kátz (Olasz) Jánosról tesznek említést a források, akinek Újvárosban volt kemencéje. 1637-ben Michael Castellan kőműves özvegye rendelkezett tég- laégetőről. Az 1640-es években a lombardiai Pietro Fareth volt a győri kőművesek céhmestere.55 Létezett már 1639-ben a molnárok céhe is, mint arról egy per lefolyásából értesülhetünk.56 A XVII. század első felének céhalapításai a „katonai" kovácsok és bognárok statútumainak kiadásával (Philipp Mansfeldt főkapitány) zárultak 1643-ban. Közöttük katonák és regiment-alattvaló polgárok egyaránt folytatták a szakmát.57 A céhek megalakulásának puszta időrendi felsorolása és a kiváltságlevelek átvételének, illetve kibocsátóinak feltérképezése úgy hisszük, önmagában is felhívja a figyelmet a győri céhes iparfejlődés fontos jellemző vonására. Nevezetesen arra a tényre, hogy a város általában az 50-70 évvel előtte járó pozsonyi és nagyszombati viszonyokat adaptálta kiegészítésekkel, minden olyan iparágban, ahol helyi előzményekre nem támaszkodhatott. 51 Uo. 8. köt. 63. 52 GyMJVL Céhiratok levéltári gyűjteménye. 19. 53 GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 8. köt. 199. és GyMJVL Céhiratok levéltári gyűjteménye. 14. sz. 54 GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 8. köt. 62. és GyMJVL Céhiratok levéltári gyűjteménye. 35. sz. 551619: GyEL GyKHL Libri testamentorum. 1. köt. 83-84.; 1637: uo. 2. köt. 82. 56 GyMJVL GyVL Törvénykezési jegyzőkönyvek. 8. köt. 2. 57 Uo. Céhiratok levéltári gyűjteménye. 6. és XJM Adattár. 53. 12,5 és 15. — A statútum szerint a céhmestert az Űrnapja után következő vasárnapon a katonai szolgálatban nem álló mesterek választották. Tanulmányunk megírását követően bukkantunk két adatra, amelyek szerint 1650-ben győri, pozsonyi, komáromi és somorjai pintérek; 1681-ben győri, pozsonyi, pesti, nagyszombati, somorjai szattyánosok tömörültek egy pozsonyi főcéhbe. 104
