Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
Szellemi élet Győrött
A szellemi élet Győrött Az abszolutizmus éveiben és a kiegyezést követő két évtizedben Győr irodalmi életének vezetője az orvos-író dr. Kovács Pál volt. Humoros írásaival, felolvasásaival az elnyomás éveiben is lelket tudott önteni a visszahúzódásra, némaságra kényszerített lakosságba. Fáradhatatlan résztvevője, szervezője volt a város zenei, színházi és irodalmi életének. Lelkes támogatója és munkatársa volt a Győri Közlöny című lapnak. Ápolója volt nagy mestere, Kisfaludy Károly emlékének. Kezdeményezésére alakult meg 1888-ban a Kisfaludy Irodalmi Kör, s állították fel a lakosság áldozatkészségéből Kisfaludy Károly szobrát. 1908-ban, születése 100. évfordulóján a tudományos és kulturális élet helyi és országos testületéi méltatták dr. Kovács Pálnak az irodalomban és irodalomszervezésben játszott időtálló szerepét, szerkesztői munkásságát, s Győr város kulturális életében végzett öt évtizedes eredményes tevékenységét. Ezt az ünnepi alkalmat használták fel a helyi irodalombarátok arra, hogy egy irodalmi társaságot hozzanak létre. Az 1888-ban alapított kör ugyanis pár éves működés után megszűnt. 1908-ban a városházán ültek össze a helyi írók és az irodalom iránt érdeklődők, s megalapították a Kisfaludy Irodalmi Kört. A szervezetbe tömörült társaság elsősorban Kisfaludy Károly irodalmi örökségének ápolását, ezen kívül a hazai irodalom népszerűsítését, tudományos feldolgozásának szorgalmazását, s a helyi írók, irodalombarátok összefogását tekintette feladatának. A kör kezdettől fogva sokat tett a klasszikus és kortárs magyar irodalom terjesztéséért, népszerűsítéséért. Ha csak az egyes rendezvények, felolvasások címét említjük meg, azok is sokat elárulnak a kör hasznos tevékenységéről. Az első felolvasást dr. Teli Anasztáz, a bencés gimnázium kitűnő irodalomtanára tartotta a két Kisfaludyról. 1910-ben Mikszáth Kálmán 40. írói jubileumát ünnepelték. 1917-ben emlékestet rendeztek Arany János és Tompa Mihály születésének századik évfordulóján. 1921. február 26-án Császár Elemér tartott előadást Jókai és Győr címmel. A következő években az évfordulók kapcsán méltóan emlékeztek Petőfi Sándorra, Madách Imrére, Katona Józsefre; a kortárs írók közül Dsida Jenő, Krúdy Gyula, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond szerepeltek a kör műsorán. A nagy írókról tartott tudományos értekezések, emlékműsorok mellett a helyi írók is rendszeresen szerepeltek. 1910. február 20-án a jeles győri pap-költő Harsányi Lajos, valamint Popper Vilma írónő mutatkoztak be. Pitroff Pál tanár Schopenauer és a szép címmel tartott előadást. Az 1910-es években Giesswein Sándor volt az egyik főszereplő, aki a konzervatív falakat döngetve aktuális kérdésekről tartott magas színvonalú felolvasásokat, így pl. 1912. április 28-án az eszperantótól, 1913. április 3-án a békemozgalmakról, s több ülésen a szociális kérdésekről. A Kisfaludy Irodalmi Kör életképességét, jelentőségét mutatja, hogy az 1910-es évek végére egy regionális szervezet nőtt ki belőle. 1918-ban megalakult a Dunántúli Irodalmi és Művészeti Egyesületek Szövetsége, mely Győr, Vas, Sopron, Veszprém és Fejér megyét foglalta magába. A Kisfaludy Irodalmi Kör az ország összes irodalmi egyesületével kapcsolatot tartott. Számos közös rendezvény, vendégszereplés jelzi együttműködésüket.-93-
