Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

A forradalom szellemében

A forradalom szellemében győzpdése lévén, hogy csak az a nemzet lehet igazán erős, melynek fiait a közyzybadság érzete lelkesí­ti... A nemzet kegyelete odahelyezte őt történelmünk kimagasló alakjai mellé, hogy mint világító fáklyája a szabadságnak a következő emberiségnek ösvényét bevilágítsa. ” A díszpolgári oklevelet Kozma Imre tanácsos és Mayer Károly törvényhatósági bizottsági tag adták át szemé­lyesen Turinban. Ezernyolcszáznyolcvannyolc, augusztus 24-én Zechmeister Károly polgármes­ter már a város díszpolgáraként köszöntötte névnapján Kossuth Lajost. Egy év múlva elérkezett a kihonosítási törvény életbelépésének ideje. Ez év november 17-én a Győri Függedenségi és 48-as párt hívei határozatban kérték a törvénynek Kossuth személyét illető módosítását. Javaslatuknak az országgyűlés elé terjesztésére Herman Ottót kérték fel. A kormánypárti Győri Közlöny helytelenítette a törvény megváltoztatását, de va­lamilyen kiutat keresett a megoldáshoz. Győr város törvényhatósági bizottsága a díszpolgárrá választási határozatok el­fogadását Kossuth magyar állampolgársága megtartásának minősítette. A kihonosítási törvény módosítására nem került sor s 1889-ben Kossuth Lajos elvesztette magyar állampolgárságát. Hazájának e lelketlen eljárása rövidítette az emigrációban sok keserű­séget megért agg politikus életét. Ezernyolcszázkilencvenkettő, szeptember 18-án a Győri Függedenségi és 48-as Párt az utolsó, talán 1848-hoz hasonló tömegmegmozdulást szervezett a 90. születés­napon Kossuth köszöntésére. A Széchenyi téren megtartott népgyűlésen becslések szerint 4-5000 ember vett részt. A nemzetiszínű drapériával borított dísztribün négy sarka mellett a 48-as honvédek sorakoztak fel régi egyenruhájukban. Az iparos ifjúság dalárdája a Szózattal nyitotta meg az ünnepélyt, majd Krisztinkovich Ede méltatta Kossuthnak a nemzet szabadsága, jóléte, függetiensége védelme érdekében végzett kiemelkedő munkáját. A népgyűlés hatalmas ovációval fogadta a Kossuth számára megfogalmazott üdvözlő táviratot, s az újvárosi Fő utcának Kossuth Lajos utcára vál­toztatására vonatkozó előterjesztését. A jókívánságokhoz a városi tanács is csadako­­zott, majd 1892. december 6-án az újvárosi Fő utcát a nagy hazafi emlékére Kossuth Lajos utcára változtatta. Ezernyolszázkilencvennégy márciusában szomorú hírek érkeztek az országba Kossuth Lajos állapotáról, majd március 20-án az 1848-as polgári forradalom és sza­badságharc kimagasló alakjának szíve megszűnt dobogni. A győri sajtó másnap rendkívüli számban közölte a hírt, s a város rövid időn be­lül gyászba öltözött. A Győri Függedenségi és 48-as Párt március 22-re, népgyűlésre hívta a város lakosságát, melyen 1500-2000 ember jelent meg. A népgyűlés határozat­ban követelte Kossuth hamvainak hazahozatalát, a temetés ideje alatt munka- és taní­tási szüntet, Kossuth érdemeinek jegyzőkönyvi megörökítését, városi küldöttség rész­vételét a temetésen, Kossuth életnagyságú arcképének a közgyűlési terem számára történő megfestését, a törvényhatósági bizottság részéről felirat intézését a kormány­hoz és az országgyűléshez a nagy hazafi érdemeinek törvénybe iktatása érdekében, a nemzet költségén való eltemettetését a Gellért-hegy magaslatán, s föléje méltó mauzó­leum létesítését. Győr város közgyűlése a javaslatok figyelembe vételével elhatározta,-68-

Next

/
Oldalképek
Tartalom