Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A forradalom ideje
A forradalom ideje és lázi tás címén. A forradalomban kiemelkedő szerepet játszott személyek vagyonát lefoglalták. Közülük a legismertebbek: gr. Zichy Ottó, a győri nemzetőrség őrnagya, Lukács Sándor, Győr város teljhatalmú kormánybiztosa, Purgly Sándor, a nemzeti őrsereg kapitánya, Korbonits István polgármester, Kozma Imre és Sándor ügyvédek, dr. Kovács Pál orvos-író a Hazánk szerkesztője, Keresztessy Ambrus országgyűlési követ, Szabó Kálmán megyei kormánybiztos, Haubner Máté evangélikus szuperintendens. A császári uralom 1849. májusában ért véget Győrött, s rövid időre ismét a magyarok rendezkedtek be a városban. A Haynau vezette császári sereg 1849. június 28- án foglalta el ismét a várost, s másnap heccnek szánt megjegyzéséért 2 ártadan fiatalembert: Wotie Adolf 21 éves győri lakost és az aradi születésű Szvelka Rotias 37 éves polgárt állították haditörvényszék elé és kivégezték. Augusztusban 10 napig még ismét magyar zászló lengett a tűztorony tetején, majd augusztus 15-ével végképp leáldozott a szabadság csillaga. A forradalom helyi vezetőinek, a kompromittáltak egy részének sikerült külföldre menekülniök, többen azonban császári kézre kerültek s megkezdődött felelősségre vonásuk. Győrött a karmelita rendházat ideiglenes börtönné alakították át s több száz hazafival töltötték meg. Itt raboskodott többek között dr. Kovács Pál orvos-író, akit a betegek követelésére engedtek szabadon. A forradalom helyi vezetői közül Lukács Sándor teljhatalmú kormánybiztos és Rónay Jácint bencés pap — akit 1849-ben Lukács egyház főszónokká nevezett ki — 1 éven keresztül a Hortobágyon tanyáról-tanyára vándorolva bujdosott, majd mindkettő külföldre távozott. Lukács Sándor először Amerikába ment, majd betegsége miatt visszakényszerült Európába. 1854-ben a franciaországi Bisanosban halt meg. Utolsó kívánsága, hogy szíve hazai földbe kerüljön, nem valósult meg. Gr. Zichy Ottó a komáromi vár védőinek egyike bár kegyelmet kapott, de Amerikába távozott. Czuczor Gergely bencés tanárt a „Riadó” című verséért és forradalmi magatartásáért, Haubner Máté evangélikus szuperintendenst a forradalom melletti elkötelezettségéért súlyos börtönbüntetésre ítélték. A megtorlások, zaklatások, üldözések óriási elkeseredést váltottak ki az ország lakosságából. A dermedtség, a lebénulás azonban nem tartott soká. A forradalom hívei a sötét abszolutizmus idején is megtalálták módját a rendszer elleni tiltakozásnak. Ezt jelentette többek között a magyar mente, a Kossuth szakáll viselete s a harcban elesettek, kivégzettek feletti egyházi megemlékezés. Győrött a 48-as honvédegylet kezdeményezésére alakították ki 1859-60-ban a Honvéd ligetet s rótták le kegyeletüket minden év október 6-án a bencés templomban az 1849-ben Aradon kivégzett 13 magyar főtiszt emléke előtt. Az aradi vértanúkról való megemlékezések általános elterjedésére 1867 után került sor. Aradon 1867-ben országos dalostalálkozót tartottak s ekkor elterjedt a híre, hogy többen szeretnék megtekinteni az 1849. október 6-i kivégzések színhelyét. A spontán gyászünnepre hatalmas tömeg gyűlt össze. 1871-ben az aradi honvédegylet kezdeményezésére egy négyszögletű követ helyeztek el az emlékhelyen. A végleges emlékoszlopot 1881. október 6-án állították fel.-60-
