Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A városszépítő
A. város szépítő munkásházak építésére részvénytársaságot kívánnak alapítani. A kérvényhez tervet is mellékeltek, mely szerint a Budai úti dűlőben, a Budai úttól keletre fekvő 58 hold területet kívánják beépíteni. Ugyanebben az időben a kereskedelemügyi minisztérium a Győri Kereskedelmi és Iparkamarától kért véleményt arról, hogy a munkástelepek létesítéséhez milyen kedvezményekre lenne szükség. Az iparkamara olyan javaslatot terjesztett fel, amely a munkások lakáshoz juttatása mellett megfelelő érdekeltséget biztosított az építtetőnek. Ennek megfelelően a következőket javasolták: 1. Az épületek tulajdonosai abban az esetben, ha az adómentes idő letelte után is munkáslakásnak használják épületeiket, az állami és községi adó felét fizetik. 2. Az építtetők az építési anyag szállításánál vasúti kedvezményt kapnak. 3. A munkáslakás-építésbe befektetett tőke adómentességet élvez. 4. A munkáslakások csak munkásoknak adhatók bérbe, akik azokat meg is vásárolhatják. A kamara a továbbiakban 1-2 család elhelyezésére alkalmas, földszintes, kertes házak építéséhez szabványtervek készítését javasolta. A Vagongyár igazgatósága 1898-ban a jelzett terület beépítésére vonatkozó tervét is megküldte a városi tanácsnak. A tervezet szerint a kiskúti vízmű közelében a Budai úti és a Külső Árpád út közötti területen 24 tömblakást kívántak felépíteni. Ezek közül: 9 db 4, 10 db 11, 2 db 7, 2 db 8, 1 db 2 lakásos épület. Ugyanekkor egy másik terv is készült, amely a városhoz közelebb eső területen — szintén a Budai dűlőben — 27 db több lakásos épület felépítését helyezte kilátásba. A városi tanács a nehéz lakásviszonyokra való tekintettel, örömmel üdvözölte a Vagongyár munkásházépítő tervét s csak azt a kikötést tette, hogy a városi ivóvíz szennyezésének elkerülése végett az építkezést a kiskúti vízműtől legalább 700 méter távolságra valósítsák meg. A gyárigazgatóság nem zárkózott el a tárgyalások elől s így a városrendezési tervvel összhangban rövid időn belül az egyezségre is sor került. Közben a tisztiorvos egyre türelmetlenebbül sürgette az ipari és egyéb munkásság lakáshelyzetének javítását. Jelentéséhez egy mellékletet is csatolt, melyben leírta, hogy milyen, az egészségre, erkölcsre ártalmas állapotok uralkodnak Újváros egyes utcáin. A Zúgó, Iszkápa, Tűz, Festő utcákban, az Újsoron 2-3 család szorult össze egyegy szobában. Sok esetben 5-10 ember számára jutott egy ágy. A tisztiorvos beszámolt arról, hogy a gyárak létesítésével tovább romlott Győrött a lakáshelyzet. A gyárakban alkalmazott munkások ugyanis az eddigieknél magasabb bérért foglalták el a szerényebb lakások nagy részét, míg a nem üzemi munkások közül 2-3 család kényszerül összefogni egy lakás kibérlésére. A városi hatóság, a gyárak és pénzintézetek között évek óta folyó tárgyalások időközben eredményre vezettek, s 1901-ben létrejött a Győri Munkásházépítő Részvénytársaság. Az említett szervek képviselőiből alakult társaság 200 000 korona alaptőkét szavazott meg s 100 korona névértékű részvényeket bocsátott ki.-50-