Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

A városszépítő

A váross^építő

anyag védőréteggel vontak be. A teljes felújítás során a padlástér ablakkereteit és a gipszmunkákat is kicserélték. A homlokzatot diszítő gipszelemek (levéldíszek, figurák) fehér cementes mésztejes megvédést kaptak. E finom munkákat az országban egyeben ilyen munkát végző cég, a Budapesti Kőfaragó és Szobrászipari Vállalat végezte. A kis tornyok kőcseréjét a Győr Megyei Építőipari Vállalat műkőüzemének szakemberei oldották meg.

A tetőszerkezet belső javítása nagy körültekintést és szakmai hozzáértést követelt. A faanyag átvizsgálása során derült ki például, hogy a két kistorony 4 méter magas, kerékmintára épült tartószerkezetének közepén lévő, úgynevezett királyfák teljesen tönkrementek, s ezeket, valamint a szarufákat ki kell cserélni. Ezenkívül a tetőről a külső ereszcsatornába a padlástéren keresztül vizet vivő bádogcsatorna szétmállott, ami elrohasztotta a kötőgerendák végeit, s azokat le kellett vágni.

A tetőhéjazat teljesen új deszkázatot, majd kátránypapír bevonat után műemléki vöröspala fedést kapott. A szerkezeti bádogosmunka teljes cseréjére, a díszbádog, valamint a vörösréz kupolák részleges javítására került sor. A felújítás során a tetőszerkezetet lángmentesítették, s a padlásteret az eddigi anyag helyett homokba ágyazott padlásburkoló téglával fedték le. A munkákat a Győr Megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói nagy szakértelemmel, kitűnő minőségben végezték el.

A főhomlokzat megújítása során eredeti formában és színekben állították helyre a Mária Terézia által 1743-ban adományozott és a polgári korban is megtartott városcímert. A címerpajzson kék-piros alapon látható a város középkori védőszentje, a kezében pálmaágat tartó Szent István vértanú és a település erődítmény jellegére utaló városkapu, valamint a Duna, Rába és Rábca folyót szimbolizáló három vízszintes fehér sáv. A pajzs fölött levő ötágú korona a szabad királyi jogot kivívott városnak a nemesi rendhez való tartozását jelképezi.

Az épület belső felújításánál nemcsak a födémcserével érintett irodáknál, hanem az irodák többségénél is adódtak felújítást szükségessé tevő észlelések. Ennek megfelelően a felújítás keretében belső átalakításokra is sor került, melyek az épület jobb kihasználását s a munkafeltételek javítását tették lehetővé. A födémcserével érintett második emeleti helyiségek helyreállítása és kialakítása mellett a földszint nyugati szárnyának teljes átalakítására került sor, ahol új irodahelyiségeket alakítottak ki. A legtöbb munkát az alagsor igényelte, ahol a szétaprózott helyiségeket eddig jobbára csak raktározási célra lehetett használni. Az épületnek ez a része most a többi szinthez hasonló új kialakítást és szerepkört kapott.

A tanácsi dolgozók szakmai és politikai oktatására szolgáló tanácstermeket alakítottak ki, amelyek az emeleti helyiségeket tehermentesítették. Megfelelő helyet kaptak a szakipari karbantartó munkások, a hivatali étkezde dolgozói és a gépkocsivezetők. Az irodahelyiségek kifestése mellett a földszinti, első emeleti folyosók, a főbejárati aula, a lépcsőház és a hozzá kapcsolódó folyosók díszfestésére is sor került, melyet Matis Imre kisiparos és társaiból alakult munkaközösség végzett el.-36-