Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

A városszépítő

A váross^építő

A kereskedők pedig nyílt támadást intéztek a városi hatóság ellen. Az ellenzék azonban nem tudta megakadályozni a terv megvalósítását. A belügyminiszter jóváhagyta a döntést, de az építési költségek mérséklését kérte. Ez 1893 júliusában megtörtént, majd a városházépítő bizottság Odor István főmérnököt és Wennesz Jenő fogalmazót építési program összeállításával bízta meg. A kiküldöttek javasolták, hogy az új városháza kétemeletes, tornyos épület legyen, egy fő-, esedeg két melléklépcső feljárattal és alagsorral. A torony tűztoronyként került bele a tervezetbe, mert korábban már határozat született a fehérvári kapura épült torony lebontására. A megbízottak az egyes hivatalok elhelyezésére vonatkozóan is javaslatot tettek, melyek a következők voltak:

Földszint: rendőrség, számvevőség, pénztár, kapus, tartalék helyiségek.

I. emelet: nagyterem karzattal, előszoba, ruhatár, főispáni két szoba előszobával, polgármesteri két szoba előszobával, fogalmazó, levél- és könyvtár, szolgák, főkapitány, alkapitány, kisterem.

II. emelet: főjegyző, három tanácsnok, két aljegyző, ügyész, főorvos, mérnöki hivatal, tanács szoba, közgyűlési terem, közigazgatási iratok, szolgák, tartalék helyiségek.

Alagsor: két szolga- és egy portáslakás, rendőrségi laktanya, bűnjeleknek, csavargóknak, toloncoknak három magánzárka, mosdó, tüzelőanyag-raktár.

A közgyűlés jóváhagyta a tervezetet és úgy döntött, hogy a tűzőrségnek külön épületet fognak emelni, melyben a hajléktalanok is helyet kapnak. Ez az épület az Újlak utcában 1896-ban fel is épült.

A városházépítő bizottság 1893. november 30-án három hónapi beadási határidővel országos pályázatot írt ki új városháza tervezésére. A pályázóknak figyelembe kellett venni a szakértők által kidolgozott építési programot, mely a tanácsi szervezet elhelyezési igényeit is magában foglalta. A szervezéssel megbízott testület időközben Gassner Ede bizottsági taggal, dr. Petz Lajos főorvossal és Odor István főmérnökkel egészült ki, majd a pályázatok elbírálására szakértőkként meghívták maguk közé Luksa Fábry Béla műszaki tanácsost és Czigler Győző építészt. A kitűzött határidőre 16 pályázat érkezett be, melyek közül 6 pályamunkát vettek komoly bírálat alá.

Czigler Győző 1. helyre a „Baross Gábor” jeligéjű,

2. helyre a „Hotel de Ville” jeligéjű,

3. helyre a „Hic sum” jeligéjű tervet javasolta.

Schlichter Lajos építési vállalkozó, a bíráló bizottság tagja

1. helyre a „Hotel de Ville” jeligéjű,

2. helyre a „Hic sum” jeligéjű

3. helyre a „Baross Gábor” jeligéjű tervet javasolta.-30-