Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése

1 A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése vonatkozó törvény meghozatalát, a hazai ipar és kereskedelem érdekében végzett munkáját. 1892. május 8-i, korai halála megállította nagyszabású terveinek maradékta­lan megvalósítását. A nagy veszteséget érezte az ország lakossága, a kormány és Győr város egyaránt. Számos szervezet, intézmény méltatta érdemeit. A Baross Népünne­pély rendező bizottsága „a nenrsyti alapon felépítendő iparállam kitermelése és építésének meg­kezdése ” körül végzett munkáját emelte ki. A Kassai Iparkamara egy Baross- alapítványt kezdeményezett, melynek bevételét a Baross által szorgalmazott ipari szakértelem fej­lesztésére és iparos szakemberek képzésére kívánták fordítani. A Győri Kereskedelmi és Iparkamara egy Pesten felállítandó Baross-szobor létesítésére indított mozgalmat. A következő évben Győrött a város legforgalmasabb utcáját róla nevezték el. A 19. század végén Győrt érintően még egy vasüt kiépítése volt hátra; a Győr— Veszprém—Dombóvár-i vasúté. Mint a korábbiakban láttuk, Zircig már egy évtizeddel előbb felvetődött a vasúti összeköttetés megvalósításának kérdése, a megvalósításra azonban csak most nyüt lehetőség. Forgalmát a Bakony fakitermelése és szállítása, valamint a makkon felhizlalt sertéseknek a győri piacra történő beszállítására alapoz­ták. Az 1880-as években Győrött kezdenek eltűnni a válság jelei. A helyi sertéskeres­kedelem ismét fellendül, s a század végére a győri sertéskereskedők rátérnek az ipar­szerű sertéstermelésre. Egymás után épülnek fel a korszerű sertésszállások, melyeken egyenként évi 20 000—30 000 db sertést hizlalnak fel. Az eddig Szlavóniából, Szerbiá­ból lábon felhajtott sertések helyébe az alföldi és a bakonyi fajták lépnek, melyek 400- 450 kg-ra is felhizlalhatok. Ebből a helyzetből vetődik fel az említett vasút gondolata, mellyel a cél a fában, szénben, sertésben gazdag Bakony bekapcsolása a győri kereske­delembe, s Győr világforgalmi jelentőségének megőrzése érdekében a legrövidebb fiumei vasúti összeköttetés megteremtése. Győr városa 40 000 Ft-tal járult hozzá az építési költségekhez, s 1895-1896-ban a vasúton megindult a forgalom. A tervezett forgalmi elvárásoknak ugyan a vasút nem felelt meg, de az általa érintett területek fej­lődését elősegítette. A századforduló idején még két helyiérdekű vasút megépítésének kérdése vető­dött fel; a Győrt és Magyaróvárt összekötő szigetközi és a Győr—Mezőőrs—Kisbér közötti vasút. Az előzetes forgalmi számítások ígéretesek voltak, állami és megfelelő érdekeltségi támogatások hiányában azonban a tervek nem váltak valóra. A győri köz­úti közlekedés fejlesztésének kérdései a vasúti forgalom megindulásával egyidőben vetődtek fel. A tehetősebb városi polgárok az adott időben saját fogatukkal közleked­tek. A vasúti forgalom beindulása és megnövekedése a város belső forgalmi viszonyai­nak javítását is igényelte. Egyre többen igényelték a bérkocsizást és kaptak is engedélyt e tevékenységre. 1869-ben Jerfy Antal és érdektársai egy lóvonatú vasút építéséhez kértek engedélyt, majd 1875-ben egy újabb érdektársaság jelentkezett. Nágel Bernát győri lakos 1892-ben villamosvasút építéséhez kért engedélyt, mely a Belvárosban és Újvárosban közlekedett volna. Ez utóbbi a villamosmű létesítésével összefüggésben vetődött fel. Megvalósulásra egyik esetben sem került sor.-224 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom