Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése
A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése a gazdagon termő Dunántúl és vidéke a vasszorgalmú, iparos steyer népben alkalmas fogyasztóra fog találni. A folyamatosan biztosított terménykivitel egyben arra bírja majd az érintett dunántúli terület birtokosságát és vállalkozó szellemű értelmiségét, hogy összefogva a mezőgazdasági ipar fejlesztésére törekedjenek. E vidék egyike a legalkalmasabbnak a nyerstermények feldolgozására.10 11 Az ipar gyors fellendülésének bizonyítására hozták fel a Sopron—Kanizsa-i vasút mentén alapított gyárakat. Hangsúlyozták a délnyugati szomszédos tartományok, különösen a Stájerországban feldolgozott vas behozatalának jelentőségét s vízi úton történő olcsó továbbszállítását. A tervezett vasút a legolcsóbban biztosíthatja délnyugat felé az alföldi gabona kivitelét. E vasút Győrnél találkozik a Bécsből kiinduló vasúttal, mely Komáromon és Érsekújváron át az északnyugati vasúttal is a legrövidebb úton jöhet kapcsolatba, s ezáltal az osztrák birodalom északi részét a dél-nyugatival a legkedvezőbb módon kömé össze Magyarországon keresztül. Közben Grazban is alakult egy érdekeltség, mely az oderburgi vasúttal szándékozott rövid úton összeköttetésbe kerülni, melyre a legalkalmasabbnak látszott egy Győr irányába kiépítendő vonalvezetés. A két társaság között rövidesen megkezdődtek a tárgyalások. Amíg a győriek közvetítő kereskedelmi pozícióik megtartására törekedtek, addig más vidékek hátrányos helyzetükből szerettek volna kilépni. Pápa városa messzemenő támogatásáról biztosította az Esterházy Pál elnöklete alatt megalakult új érdekeltséget. Győr város tanácsához intézett levelükben előadták, hogy a Győr—Pápa közti területről évi 4 millió mázsa forgalom számítható. E vasút hiányát különösen érezte a vidék e jó termő évben, amikor a rossz közutakon a Pápától alig 6 mérföld távolságra levő győri piacra 1 mérő gabona szállításáért 50-60 krajcárt kellett fizetni. Vas megye gazdasági egyesülete már 1865-ben lépéseket tett egy Győr—Graz között kiépítendő vasút érdekében, s ez ügyben megkereste a Grazi és Soproni Iparkamarát, valamint az Országos Gazdasági Egyesületet. Győrrel csak a számára hátrányos vonalvezetés megismerése után vette fel a kapcsolatot. Győr és Veszprém megye a Győr—Pápa—Nagyszőllős—Jánosháza—Molnári vonalvezetést képviselte, mely a legrövidebb utat jelentette Grazhoz.11 Vas megye a Győr—Pápa—Celldömölk—Sárvár—Szombathely vonalvezetés mellett kardoskodott. A minisztérium is ez utóbbi tervet támogatta. A vitára az 1869. évi V. te. tett pontot, mely a Magyar Általános Hitelbank pesti és a Weikersheim M.H. és Társa bécsi cégnek adott engedélyt az ún. nyugati vasút Székesfehérvár—Veszprém- Celldömölk—Sárvár—Szombathely—Körmend-Szentgotthárdon át az osztrák határig terjedő fővonalnak és a Celldömölktől Győrig vezető szárnyvonalnak a megépítésére. Győr továbbra is ragaszkodott eredeti elképzeléséhez, s kijelentette, hogy a vállalkozásban nem vesz részt, és előzetes anyagi hozzájárulása semmisnek tekintendő. A vasút végül Vas megye elképzeléseinek megfelelően, a törvényben előírt határidő betartásával épült meg. Közben Győr város vezetése és a kereskedelemben érdekelt polgárság lépéseket tett a Kereskedelmi és Iparkamara Győrött történő felállítására. Ez ügyben emlékiratot intéztek az illetékes miniszterhez. Ebben kifejtették, hogy örülnek a kama10 Mednarodni... 251. p. 11 GYVL Győr város közgyűlésének iratai. 1867. október 30.-218-
