Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

A közoktatás ügye

A közoktatás ügye Iskolák állapota A népiskolai törvény életbelépése idején Győr megye minden egyes községe rendelkezett népiskolával. Ezek legnagyobb része azonban elmaradott, elhanyagolt állapotokat tükrözött. Erre vonatkozóan a közigazgatási iratok is bőséges adatokat szolgáltatnak. A kép plasztikusabbá tétele céljából kívánok ezek közül néhányat bemu­tatni. Nyúl község jegyzője többek között főszolgabírói felhívásra 1870-ben a követ­kezőket jelentette: a községben 1 iskola van, „mely kath.felekezeti, de az is oly rossz állapot­ban, hogy naponta az összeomlástól lehet tartani, tetőzete már csak trágya alakú, mely a legkisebb esővel is a nedvességet által bocsájtván — keresztül a gerendázaton- meg a tan szobában, úgy az egész épületben áthullatja az esőt; — a falak lesüllyedve — a hegyibök hulló nedvesség miatt annyira gyen­gék, hogy az oldalán keresztül folyik a víz erővel, melynek következtében tovább a tanításra nem csak, hogy nem alkalmas, sőt a legnagyobb veszély történhetnék a bekövetkezhető összeomlás ál­tal751 Ehhez még csak annyit fűzök hozzá, hogy ez időben a tankötelesek száma e helységben: 408 fő volt. A szerecsenyi református egyházgondnok az alispán felhívására 1870. július 22- én a következőket jelentette: ,Az Iskola a legrosszabb karban, minden órán az enyészethez közelit; a kevés számú tanonczpk befogadására is képtelen, a gyermekek össze zsúfolva, mind a tanítóra, mind a gyermekekre egészségtelen hatású, mind a mellett egy kis ablakkal biró setét helyi­ség szóval nem a mostani tanítási modorhoz va^- ’52 Kiegészítésül még a törvény életbelépése ötödik évében fennálló viszonyokra vonatkozóan szeretnék adatokat közölni. Vargyas Endre tanfelügyelő „Győr megye tanügyi állapota” c. folytatásos közleményeiben 1873-ban Mérges község iskolájáról a következőket írta: ,A községben van egy evang. felekezetű iskola, melynek ajtaja a konyhából nyílik be: a tanterem hossza alig 3 öl, szélessége 2'A öl; van rajta két rozgant kicsiny vak ablak gyér világítással; a falak nedvesek; a levegő benn fülledt; a szoba alapzata csupaszfild: van benne két kocsma-féle asztal, mellette (hosszú lóczákkal, melyeken a gyermekek összetömve, gömyedezye ülnek. ’53 A péri református hitfelekezeti iskoláról az előbbi közleményben a következő olvasható: ,A- tanterem szűk, fala nedves; levegője fülledt; ablakai látogatásomkor be voltak sze­gezve, hogy az Isten szabad levegője még csak hozgá sem férhessen; padok helyett két hosszú korcs­ma-féle asztal van alkalmazva, mellettük lócák foglalnak helyet..’54 Hasonló körülményekről természetesen még számos helyről lehetne adatokat közölni. Az iskolák javítását és új iskolák emelését nagy mértékben elősegítette a népis­kolai törvény. Már 1869-ben főleg a tűzveszély elkerülése végett több község hozzá­kezdett nád-, vagy zsuppfedelű iskolájának cseréptetőssé tételéhez. Fokozatosan az új iskolák építésének üteme is meggyorsult. Ez persze az esetek többségében nem ment minden zökkenő nélkül. A lakosság szinte általánosságban csak vonakodással volt 51 GyMSMGyL Pusztai felső járás szolgabírói iratok 735/1870. sz. 52 Uo. Sokoróaljai alsó járás szolgabírói iratok 338/1870. sz. 53 Győri Közlöny (1874) márc. 1.18. sz. 54 Uo. márc. 12. 21. sz.- 198 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom