Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A. közoktatás ügye bizottmányához tett nyilatkozatuk mellett határozottan megmaradnak. ”48 Közben az iskola körül változás állott be. A győri püspöki helynök ugyanis 1870. február 6-án felírt a vallás és közoktatásügyi miniszterhez, hogy a nagy-écsi iskolát a hitfelekezet hozzájárulásával saját költségén felépíti. A bizottmányhoz intézett átiratában pedig kijelentette, felettébb kívánatos azonban, hogy a nagy-écsi hívek ezen idő közben minden czjltalan sőt káros izgatásoktól megóvassanak, s az állam segélyre vonatkozó hitegetésekkel törvényes kötelességeik teljesítésétől el ne idegenittessenek. '**9 Az iskola végül is hitfelekezeti jellegének fenntartása mellett felépült. Az építést azonban nagy huza-vona előzte meg, mert a patronátus olyan terheket kívánt a községtől, melyeket az „ember emlékezet óta” nem viselt. Győrszigetben a községi képviselőtestület folytatott éveken keresztül vitát a helyi lelkésszel az iskola jellege ügyéiben. 1873. március 31-i képviselőtestületi ülésükön kijelentették, hogy közköltségen fenntartott iskolák felekezetiek nem lehetnek. A bizottmány erre vizsgálatot rendelt el, majd megállapította, hogy az egyoldalú eljárás nem törvényes. Ezután a község a katolikus iskolának közössé nyilvánításától elállt, de annak szabályszerű életbeléptetésére vonatkozó jogát fenntartotta. Öttevényen 1873-ban több rk. hitfelekezetű lakos jelentette ki iskolájának közössé nyilvánítását, majd iskolai hatóságát a községi iskolákra vonatkozó rendelkezés alapján meg is alakította. Miután a hitfelekezet egy része a katolikus, más része a közös iskola mellett határozott, a bizottmány közbelépése vált szükségessé. A vizsgálattal megbízott választmány 1874. február 4-én jelentette, hogy: „miután a rkath. felekezeti iskolát fenntartani kívánók és a közös iskolát felállítani óhajtók közt megkísértett egyezség eredményre nem vezetett az előre értesített rkath. felekezeti választók az iskolának mikénti fenntartására négye megszavaztattak, minek eredménye az lett, hogy a többség a községi iskola mellett nyilatkozott. ’50 A bizottmány a VKM végzéséig a jelen állapot fenntartását határozta el; miszerint az iskolaépület egyik terme a hitfelekezet, a másik a közös iskolát óhajtók kezelésében maradt. Győr megyében a törvény életbe lépése utáni öt év alatt a közös iskolák létesítésére irányuló e csekély érdeklődés és eredménytelenség abban leli magyarázatát, hogy a tankerület iskoláinak nagy többsége kegyúri alapítványi jellegű volt, amelyeknek jellegén változtatást eszközölni csak a patronátus hozzájárulásával lehetett volna. A kegyurak és hitfelekezeti főhatóságok viszont szigorúan őrködtek iskoláik saját kebelükben való megtartása felett. 48 GyMSMGyL Győr megye közgyűlési iratok jkv. 324/1870. sz. 49 Uo. iratok 448/1870. sz. 50 Uo. iratok 32/1874. sz.- 197 -
