Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye 3. Az iskola mesterek az ezen kimutatásban megnevezett gyermekeknek iskolábóli kimaradásait az illető lelkésznek, mint az iskolaszék elnökének jelentendik fel és ezen feljelentés alapján a lelkész felhívandja az iskola széket a hanyag szülő, vagy gyám elleni eljárásra és elégséges mentő akarat hiányában megállapítja a törvényben meghatározott fokozatos büntetéseket, eme végzését végrehajtás végett a községi bíróihoz iesfi ^t, aki ayt felelősség terhe mellett 3 nap alatt végrehajtani köteles, — amennyiben a községi bíró végrehajtási eljárása bárki által megakadályoztatnék az eset azpnnal az illető szolga-bírónak feljelentendő, aki a szükséghez képest az e részben fennálló törvényeketfoganatosítanifogja. 4. A büntetés végrehajtása feletti közvetlen felügyelettel a szplgabírák megbízatnak, kik a végrehajtást elmulasztó községbíró ellen, a községi törvény értelmében a fegyelmi eljárást, szükség esetén a község bírák hivatalbóli felfüggesztése mellett is, megindítandják. 5. E szabályrendelet hatálya a Győr megyében fennálló összes felekezeti népiskolákra is kiteljed és a végrehajtás legfőbb felügyeletével az alispán bizatik meg.,WA Közben a népiskolai viszonyokról szerzett általános tapasztalatok arra késztették az országgyűlést, hogy az újabb törvényekben is gondoskodjék a népiskolai reform végrehajtásáról. Ezt a célt szolgálta az 1871. évi XVIII. (községi) törvény, mely kimondta a község kötelezettségét iskolái és más rokon intézeteiről való gondoskodásáról. Az 1872. évi VIII. (ipar) törvény szabályozta az iparostanoncok oktatását. A népiskolai reform végrehajtási nyomatékai természetesen azonnal nem hozták meg a kívánt eredményt. Ezt tükrözi Trefort vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1872. december 10-én kelt körlevele is, melyet a törvényhatóságokhoz intézett. Ebben beszámol arról, hogy a minisztérium bár „egész erővel oda törekedett, hogy a népoktatás ügye kifejlődését akadályozó minden nehézséget legyőzzön", mely törekvéseknek máris vannak látható sikerei „mindazonáltal ez ügy a fejlődésnek most is csak a kezdetén van, és kifejlődhetése útjában még most számos akadályok állanak, melyeket úgy látszik csak a törvény erejének szigorú alkalmazásával lehet áttörni. ”*5 A továbbiakban felhívta a törvényhatóságokat, hogy a reform érdekében teljesítsék kötelességüket és közigazgatási hatóságuk területén a népiskolai viszonyok állásáról időnként adjanak számot. Győr megye törvényhatósági bizottsága 1873. február 3-i közgyűlésén foglalkozott a miniszteri leirattal. Arra vonatkozóan kijelentették, hogy „kellő népnevelési eszköz hiányában a legnagyobb buzgalom sem foga az életbe vágó közüget a kívánt sikerrel koronázhatni. ” Ezért kérik azoknak az akadályoknak elhárítását, melyek a vallás- és közoktatásügyi miniszter részint kezdeményezési, részint rendelkezési jogkörébe vágnak. Ilyen akadály általában a néptanítók számának elégtelensége. Véleményük szerint ezen úgy lehetne segíteni, ha a tanítópályára készülő és azon működő egyének a hadkötelezettség alól felmentetnének. „Nagy baj továbbá az is, hogy a működő néptanítók fizetése inkább irónia, mint díjazás — múlhatatlanul szükséges a fizetés minimumát oly összegre felemelni, hogy abból egy művelt osztályú tisztességes család tisztességesen megélhessen, ami Magyarországban, ahol a 44 45 44 GyMSMGyL Győr megye közgyűlési iratok jkv. 352/1872. sz. 45 Uo. iratok 9/1873. sz.- 195-
