Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye híven és lelkiismeretesenfogják vinni. A bizottmány többi tagja, pedig azzal távozott, hogy „a pártok teljes kibékülésével s jó egyetértéssel választott ezen alkotmányos tisztikarukat’25 26 27 28 29 az alkotmányos szabadság megszilárdítására irányuló törekvéseiben támogatni fogják. Az 1871. évi december 18-i tisztújításig kisebb változásokkal ez a tisztikar irányította Győr megye közigazgatását. Működésében az ellenzéki megyékhez csadakozott s számos intézkedésében került ellentétbe a kormánnyal. A jelzett időszakban betöltött szerepére és magatartására jellemző az a jelentés, melyet Viczay Héder főispán 1873. január 8-án küldött a belügyminiszternek. Ebben többek között a következőket olvashatjuk: „Közel öt éve, hogy elődöm gróf Zichy fér. Bódog elnöklete alatt a megyei bizottmány —, az országszerte feltűnést okozott Heves megyei feliratot, — mely Kossuth Hajos által kibocsájtott nyílt levél következtében pártolás végett minden megye közönségének megküldetett. — szinte magáévá téve, elnöklő főispán e határozatot megdönteni iparkodván, törekvései azonban sikertelenek maradtak, miért is a gyűlést és megyét azonnal elhagyva, állásáról leköszönt, — mire néhány hó múlva a magas kormány felterjesztése folytán ő Felsége Győr megye főispánjává kineveztetni kegyeskedett. — Hivatalos állásom elfoglalása alkalmával a kormányzatomra bízott megye egész tisztikara az első alispántól az utolsó dijnokig két egyén ugyanis Gyapay Dénes akkori 2-od alispán és Goda Hajos törvényszjki elnöknek kivételével, mind ellenzékiek a főszereplők, pedig a főjegyző és főügyész SZ^S° baloldaliak voltak; két egyén nevezetesen Gyapay Dénes akkori 2-od alispán és Goda Hajos törv. elnök voltak csupán Deák-pártiak, ezek is az első közgyűlésen az ellenök intézett támadások folytán leköszönvén, megürült állásaik szinte az ellenzék híveiből lettek betöltve. Továbbiakban a főispán beszámol arról, milyen szerepet töltött be a megyei ellenzék leszerelésében: ,JVlagán befolyásommal, miután pártkülönbség nélkül a vezér férfiakkal barátságos viszonyban éltem, — sikerült a megyét mindig mérsékeltebb útra vezetni és a szélsőségektől lehetőleg visszatartani.’w E vázlatos áttekintés után érthető, milyen aggodalom fogta el Viczay Héder főispánt akkor, amikor a tankerületi iskolatanácsban többségben az ismertetett bizottmány tagjai foglaltak helyet. Erre vonatkozóan a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz a következőket jelentette: „Kötelességemnek tartom N. M. arról értesíteni, hogy a helyi testület megyei gyűlésén az oskola tanácsi választmány megválasztatott. E megyei bizottmányban a baloldal többségben lévén jogosan attól tartottam, hogy ezen választmány egyedül a párt szellemében, de semmiképen sem a kitűzött célnak megfelelő megalakítása lészen. — ha nem is az arányt említeném — mint 80.000 catholikusok és 25.000 mindenféle más vállásúak ellenében 20 tagok közt csak is katholikus megválasztatott, de 12-ő közt talán négyen kívül a többi ha névleg is katholikusok, tettleg e vallásnak legösmertebb meg vetője — gúnyolódói - és nyílt ellenségeikből áll, a többi vallás-béliek hasonló érzelmüek lévén nem is lehet egyebet várni, mint hogy e választmánynak fő czjlja a catholidymus elleni ellenséges megtámadása lészen, - mit N. M. előre figyelmeztetni szükségesnek láttam.”® A főispánnak persze abban, hogy az iskolatanács tagjai a vallás elleni támadást tűzték ki céljuknak, nem volt igaza. A rendelkezésre álló adatokból azonban az kiderül, hogy a törvény rendelkezéseit komolyan vették és minden erejükkel törekedtek a népiskolai viszonyok haladó, korszerű rendezésére. A tan25 GyMSMGyL: Győr megye bizottmányi jkv 10/1867. sz. 26 Uo. 27 Uo. Győr megye főispáni elnöki iratok 1/1873. sz. 28 Uo. 29 Uo. 37/1869. sz.- 189 -
