Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A kö^oktatás ügye olvasnak. Számolásban pedig 10-ig is bizonytalanok. Az iskolaszék a jövőben szigorúbb ellenőrzést kért tagjaitól s határozatot hozott az említett iskolában a tanítás meghosszabbítására. Az 1906-1907-es tanévtől az iskolaszék kézügyességi gyakorlatok tanítását rendelte el iskoláiban a téli hónapokban. Intézkedtek arról, hogy a művészeti tárgyak (raj% szépírás, ének, testgyakorlat) tanítását az arra legalkalmasabb, legrátermettebb tanító végezze.22 Az 1905-ös és 1910-es tantervekkel kapcsolatban a tanügyi bizottság számos, az oktatás korszerűsítésére irányuló javaslatot terjesztett az iskolaszék elé. Részletesen foglalkoztak az egyes tantárgyak tanításával az általuk elérendő céllal. Az iskolaszék megtiltotta, hogy a pedagógus magántanítással foglalkozzék, mely visszaélésre adna lehetőséget. Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a városi róm. kát. népiskolák igazgatásában és felügyeletében, szakmai munkájában a századforduló idejéig jelentős változások következtékbe. Az oktatás színvonalának emelése, személyi és tárgyi feltételek biztosítása összhangba került, s ez komoly előrehaladást eredményezett az oktatónevelő munkában s a pedagógusok megbecsülésében. Ugyanakkor még bőven maradtak megoldásra váró feladatok, melyeket a gyáripar kiépülésével a széles körű szakirányú képzés igénye újabbakkal egészít ki. 22 GYVL Győrvárosi rk. elemi Iskolai önkormányzat Iskolaszékének 1904. március 2-i jegyzőkönyve.- 186-