Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye tot, s továbbra is vállalta az autonómia kezelésében levő katolikus elemi iskolák fenntartási költségeit.16 Az 1875. január 21 -i közgyűlés arról határozott, hogy a városban működő hitfelekezeti iskolákat továbbra is segélyben fogja részesíteni. A törvényhatósági bizottság döntéseit a belügyminiszter is jóváhagyta, s a tervezetnek megfelelően megalakult a katolikus autonómia.17 Az iskolákat közvetlenül irányító és felügyelő iskolaszék tagjai lettek a 4 kerület róm. kát. plébánosa, a kerületi iskolaigazgatók, valamint a nagyválasztmány által delegált 3 tanító. Az iskolaszék elnöke a nagyválasztmány világi elnöke lett. A katolikus autonómia megalakulásával a városi (volt kegyúri) róm, kát. elemi népiskolák fenntartásával és felügyeletével kapcsolatos vita lezárult ugyan, de kielégítő megoldás nem született. Az iskolakötelezettség érvényesítését, az iskolák állapotát és felszerelését illetően még nagyon sok volt a tennivaló. A tanügyigazgatás országos irányításával az 1870-es évektől kezdve egyre több megoldásra váró kérdés vetődött fel. Már az eddigiek során is láttuk, hogy az állami tanfelügyelő több száz iskolája felügyeletének ellátására nem volt képes. A tankerületi iskolatanács pedig községi és állami iskolák hiányában nem tehetett semmit. A kérdés megnyugtató rendezése érdekében mind a társadalom, mind a törvényhatóságok megmozdultak. Győrött a Győri Közlöny hasábjain széles körű vita bontakozott ki 1870- ben a közoktatásügyi kérdésekben. Volt, aki szabadkőműves páholyok létesítésével kívánta a népoktatás helyzetét előmozdítani. Mások a felnőtt oktatásra kívántak nagyobb figyelmet fordítani. Az egyik cikkíró szerint népművelésünk rendkívül primitív állapotban van. Közel 80 %-a a lakosságnak sem írni, sem olvasni nem tud. E helyzeten a kormány alig, de a társadalom annál többet tudna segíteni. Véleménye szerint minden 50 családdal bíró községet kötelezni kellene iskola állítására. Helyes lenne, ha a tanítót a megyei törvényhatóság nevezné ki. A szülőket súlyos büntetés mellett kellene kötelezni arra, hogy gyermekeiket iskolába járassák.18 Arad megye törvényhatósági bizottsága a közoktatásnak az egyháztól való elválasztását javasolta. Veszprém megye törvényhatósági bizottsága 1874 nyarán a képviselőházhoz intézett leiratában az állami tanfelügyelőség eltörlésére és az iskolaügynek megyei kezelésbe adására tett javaslatot. Véleménye szerint a népiskolai törvény a törvényhozás szerencsés alkotásai közé tartozik „részleteiben mégis a gyakorlati élet terén számos és jelentékeny hiányaival találkozunk Indokként hozta fel, hogy a tanfelügyelő a tankerület nagy számú iskoláját képtelen meglátogatni. A felekezeti iskolákkal szemben önálló közvetlen rendelkezési joga nincs, nem beszélve arról, hogy a „törvény egyéb hiányai folytán ferdén felfogott hitfelekezeti érdekek mind a fáradozás, mind a támogatás sikerét megbénítják."Javasolták, hogy a törvényhatóságok tagjaik közül válasszanak hozzáértő embereket, azok lássák el az iskola felügyeletét az egyes járásokban. A helyi viszonyokat jól ismerő ilyen felügyelők közvetlen érintkezésben állnak a törvényhatósággal s mun16 GYVL Győr város közgyűlési iratai 55/1873. sz. 17 Uo. 237/1873. sz. 18 Győri Közlöny. 1870. március 10.- 181 -
