Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye Városi (kegyúri) Római Katolikus elemi iskolák a dualizmus korában Hazánkban Eötvös József immár a második felelős magyar minisztérium közoktatásügyi minisztereként 1868-ban másodízben tett kísérletet arra, hogy a hazai közoktatás ügyet rendezze. Terveihez társadalmi támogatást kívánt szerezni, melynek érdekében több kezdeményezést is tett. 1867. július 3-án népnevelési egyletek alakítása érdekében bocsájtott ki körlevelet. Ebben hangsúlyozta, hogy az oktatás szabadságának fenntartása mellett az állami felügyelet érvényesítésére törekszik. Figyelemmel arra, hogy a közoktatás majdnem teljesen az egyház kezén van s a közérzület sértése nélkül azt kezéből kivenni nem lehet, de az anyagi helyzet sem teszi lehetővé, hogy az ügy állami kezelésbe kerüljön.1 Győr város többnyire baloldaliakból álló városi bizottmánya 1867. augusztus 12-i ülésén foglalkozott az egylet kérdésével s kijelentette, hogy azt fontosnak tartja, de erre városunkban nincs szükség, mert a kegyúri iskolákat közpénzből tartják fenn s azokról megfelelően gondoskodnak. A város protestáns és más hitfelekezetben levő lakosságát az adott időben éppen az a kérdés foglalkoztatta legjobban, hogy a közpénztárból iskoláik fenntartásához milyen módon juthatnának segélyhez. A város a kegyúri, vagyis a római katolikus elemi iskolák kiadásait saját házipénztárából fedezte, ahova a többi hitfelekezet is adózott. Ezt a helyzetet a jog- és a vallásegyenlőség megsértésének tekintették. A városi bizottmány elfogadta az érveket, s határozatot hozott arra, hogy a katolikusok által fizetett pótadó alapján a többi hitfelekezet a népesség arányában fog segélyben részesedni. A városi bizottmányban ekkor még jelentős befolyással bíró szélsőbal és balközép párti képviselő testületi tagok erős befolyását mutatja, hogy a segély ügyében jóváhagyásra a belügyminisztériumhoz küldött felterjesztésben a felekezeten kívüli közös iskolák létesítését szorgalmazták. A belügyminisztérium a vallás és közoktatási minisztérium egyetértésével a hitfelekezeti segéllyel kapcsolatos határozatot a kegyúri kötelezettség fenntartása mellett jóváhagyta.1 2 1867 előtt a katolikus fiúképző, a főelemi iskola, valamint az alreál iskola közös igazgatás alatt állt. A külső városrészek római katolikus elemi iskoláit a lelkészek igazgatták. E kegyúri elemi iskolák fenntartásáról a város gondoskodott. Felügyeletüket a városplébános, mint a győri körzet iskolafelügyelője, valamint a városi Árva- és nevelésügyi választmány látta el. Ez utóbbi előterjesztése alapján döntött iskola ügyekben a 1 GYVL Győr város bizottmányának iratai 199/1867. sz. 2 Uo. 631,803/1867. sz.- 175 -
