Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye A népiskolák állapota, iskolalátogatottság Győr város népiskoláinak állapotáról, felszereléséről és befogadóképességéről a tanfelügyelőnek a sajtóban megjelent közleményeiből, majd, 1876 után, a közigazgatási bizottsághoz intézett jelentéseiből szerezhetünk pontos ismereteket. 1873-ban Győrött 11 felekezeti elemi népiskola, 3 magán-leányintézet és 3 óvoda működött. Az egyes iskolák között városrészenként nagyon jelentős különbségek mutatkoztak. A belvárosi népoktatási intézmények között kiemelkedő helyet foglalt el a mai Liszt Ferenc utcában működött katolikus fiúiskola. Az épületben 5 tanterem és 1 természettani szertár állt az oktatás rendelkezésére, melyhez 3 tanítói és 1 portáslakás kapcsolódott. A 6 osztályos iskolában 392 volt a tanulók száma. Egy tanteremre és egy tanítóra ádag 78 tanuló jutott. Túlzsúfoltság a 4. osztályban mutatkozott, ahol 95 volt a tanulók száma. A tanítást 5 képesített tanító végezte. Az iskolához kapcsolódott még a Győrvidéki Gazdasági Egyesület mintakertje a gazdasági oktatás, és a városi nyári tornahelyiség a tornatanítás számára. A fiúiskolához hasonló elhelyezésben működött a mai Apáca utcában az Orsolya-rend vezetése alatt álló római katolikus leányiskola. A hatosztályú népiskolában 12 tanító 5 tanteremben végezte az oktatást. A tanításhoz minden szükséges felszerelés rendelkezésre állt. Az iskola tanulóinak száma 427 volt, akik közül 175-en tanultak az első osztályban. Az ismertetett két népiskolához ún. „vasárnapi” ismétlőiskola is kapcsolódott. A mai Liszt Ferenc utcában az ún. Józsa-féle házban működött Zsalud Antónia magánleányintézete. Az iskolában 3 tanítónő és 2 tanító vezetése alatt 3 tanteremben folyt 135 tanuló oktatása. Az intézet a szükséges felszerelésekkel rendelkezett, az egyes tantermek befogadóképessége megfelelt az igényeknek. A mai Teleki utcában nyílt meg 1872-ben, a tankerületi iskolatanács ajánlatára, Petz Vilma 4 évfolyamú magánleányintézete, melyben 7 tanerő működött. Az iskola 67 tanulójának oktatása 4 tanteremben folyt, ezenkívül a tornatanításhoz rendelkezésre állt egy nagyobb helyiség. Az intézet a szükséges felszerelések mellett ifjúsági könyvtárral is rendelkezett. 1872-ben a Kazinczy utcában nyílt meg Svecény Janka magán-leányintézete, melyben a tanulók létszáma a következő évben 48 fő volt. Az oktatást 3 tanteremben 2 állandó alkalmazásban levő tanítónő és 5 kisegítő tanító végezte. Az iskola a legszükségesebb felszerelésekkel rendelkezett. Nádorvárosban 1873-ban új, katolikus leányiskola építésére került sor, melyben 1875-ig német apácák végezték a tanítást. Az iskola felszerelés tekintetében megfelelt a követelményeknek. 1873-ban a rendelkezésre álló 2 tanteremben 2 tanítónő vezetése alatt folyt a 130 tanuló oktatása. Nádorvárosban a katolikus fiútanulók képzésére a város tulajdonát képező ún. városháza épületében állt rendelkezésre 2 tanterem. A 2 tanítós, 2 tantermű iskolában 142 volt a tanulók létszáma. A tantermek sok kívánnivalót hagytak maguk után és hiányoztak a természettan tanításához szükséges eszközök. Az újvárosi rk. fiútanulókat a mai Bálint Mihály utcában, a város által bérelt helyiségben tanították. Az épületben 2 tanterem volt, melyek sem célszerűség, sem befogadó- 167-
