Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye dók, kisebb testvéreik mellett a dajka szerepet viszik.Miután e viszonyokon változtatni nem tudott, munkáiban legalább arra hívta fel a város figyelmét, hogy azon szegény sorsú, város peremén élő gyermekek részére is állíttassák fel iskola, akik nem csak fizikai, de egyéb körülmények miatt sem járhatnak a városi iskolákba. Erre vonatkozóan érdemes idézni azokat a sorokat, melyeket az újvárosi iskolaügyi viszonyokról írt:,,Kívánatos volna a harmadik tanterem felállítása az ágy nevezett cigánylapos környékén, hogy az iskola a szegényebb sorsuak számára is hozzáférhetőbb legyen. Iskola látogatásom alkalmávalfeltűnő volt ugyanis, miszerint dacára, hogy a cigányok száma a legújabb összeírás szerint 312-re megy, tanköteles cigány-gyermeket alig találtam egyet az iskolában. Erre már csak leirom, ayt kaptam válaszul, hogy a többi úribb fajta gyermekek nem szívesen ülnek velük egy padban — s ha jönnek is kancsal szemekkel találkoznak. Ez ugyan a mai demokratikus világban nem nyomatékos ok; s nem épen ezért, hanem azpn okból, hogy Újvárosnak Pinnyéd felé eső része s az úgynevezett újsor meg a zgkeres major bizony jó távol esik, kivált téli időben a Rátz-utcától... Az ismertetett nehézségekhez járult még hozzá, hogy a város pénzügyi szempontból a belvárosban szervezte meg az ún. vasárnapi iskolát és a nyári közös tornaiskolát. Az intézmények látogatására a közigazgatási hatóság hozott intézkedéseket, a külvárosi tankötelesek részéről azonban a bejárás fizikailag leheteden volt, így az ezen a téren támasztott követelmények is csak illúziók maradtak. Tanítók választása, díjazása A Győr város által fenntartott elemi iskolák tanítóit 1870-ig a nevelésügyi választmány előterjesztése folytán a közgyűlés választotta meg. A megüresedett, vagy újonnan szükségelt helyekre a város pályázatot hirdetett, melyben közölte a feltételeket. Ezt követően a pályázók a szükséges iratokkal együtt a közgyűléshez benyújtották kérvényeiket, majd „a képezdei és felsőbb iskolai tanárok és zeneértők, valamint számos hallgatóságjelenlétében”,43 mind a tanítás, mind pedig az ének és orgonálásbani képességeikről vizsgát tettek. A nevelésügyi választmány megvizsgálva a pályázók által beadott okmányokat, és figyelembe véve a vizsgán tanúsított előmenetel eredményét, hármas jelölés alapján javaslatot terjesztett a közgyűlés elé. Ennek alapján ejtette meg a választást a közgyűlés, cédulávali titkos szavazás útján. A közgyűlési határozat értelmében a tanítók egy évre ideiglenes kinevezést nyertek. A próba év letelte után a nevelésügyi választmány munkájukról minősítést készített, s ennek alapján a közgyűlés véglegesítette, vagy felmentette őket. Nyugdíjazásnál a beérkezett kérvények alapján szintén a nevelésügyi választmány terjesztett elő javaslatot és a közgyűlés hozott határozatot az általa megállapított összeg folyósítására. 41 42 43 41 Vargyas E., A Győr megyei népiskolák tanügyi állapota. (Győr, 1873.) 42 Győri Közlöny 18. évf. 12. sz. 43 GYVL Győr város közgyűlési iratai 837/1869.- 154 -
