Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye tapasztalataikat, nézeteiket nyilvánítani egymással, az iskolai hatóságokkal és minden ügybaráttal közölni. A tanítói osztálynak is nagyon megvannak a maga óhajtásai, bajai, fájdalmai, sérelmei, melyekre néha egy nyilvános felszólalás orvoslást eszközölne, de nincs, hol szót emelnie... „E hiányokon akar lehetőleg segíteni a Néptanítók Eapja. Az 1868. év elején a nevezett lap megjelent, mely az illetékes minisztérium és a tanítóság kapcsolatának kiépítését jelentősen előmozdította. A közvélemény előbb említett előkészítése után jelent meg, illetve lépett életbe az 1868. évi népiskolai törvény. Szükségességét a már előbbiekben közölteken kívül bizonyítja az, hogy együtt született meg a kiegyezést létrehozó és megalapozó törvénycikkekkel. Egyben azonban azok korlátozott voltát hasonlóan magán viselte, így miután az iskolák igazgatását és oktatás irányítását az egyes hitfelekezetek kezén meghagyta, és a tanfelügyelő rendelkezési jogát csak a községi, állami és magán tanintézetekre terjesztette ki; melyek az adott időben a magyarországi népiskolák csekély töredékét képezték, ezzel az állami felügyelet gyakorlati megvalósítása elé emelt gátat. Bár a törvény nem egy ehhez hasonló hiányt és korlátot rejtett magában, jelentősége a polgári népoktatásügy történetében alapvető. Legfontosabb rendelkezéseivel, nevezetesen: 6- 15 éves korúak tankötelezettsége, állami felügyelet, községek kötelezettsége tanintézetek felállítására, tanítói állás képesítéshez kötése, községi néptanítók fizetés minimumának meghatározása stb., olyan normákat adott, melyek a kibontakozó polgári magyar népoktatást elősegítették. Mielőtt a helyi népiskolai viszonyok ismertetésére rátérnék, meg kell említenem, hogy a győri tankerület tanfelügyelőségének ez időszakra vonatkozó iratanyaga teljes egészében hiányzik, így a városi igazgatás alatt álló rk. hitfelekezetű népiskolák és iskolaügy megrajzolásában Győr város közigazgatási iratanyagát vettem alapul. Város által fenntartott elemi iskolák igazgatása és felügyelete A népiskolai törvényt közveden megelőzően a város által fenntartott elemi iskolák igazgatásukban és felépítésükben az abszolutizmus korának hagyatékai voltak. A Győr belvárosban levő „Győr szabad királyi városi minta főelemei tanoda” 1847-ig szervezetileg együvé tartozott a tani tóképző intézettel. Utóbbinak önálló intézménnyé alakulása után a két intézet külön vált, a közös igazgatás azonban továbbra is megmaradt. Az abszolutizmus idején a közös igazgatásba kapcsolódott még bele az al-reál tanoda s ez a helyzet élt tovább a népiskolai törvény életbe lépéséig. Miután az 1855. évi birodalmi szabályzat a tanítóképzésben fő- és alelemire szóló képesítést különböztetett meg, ennek megfelelően a városi r. kát. iskolák is fő- és alelemi beosztást nyertek. Igazgatásukat a helyi lelkészek végezték. Felügyeletileg a város-plébános, mint az egyházi körzet iskola felügyelője és a városi árva- és nevelésügyi választmány alá tartoztak. A nevezett iskolák fenntartásáról, felszereléséről és a 4 5 4 GyMSMGyL Győr megye tankerületi főigazgatóság iratai 19/1868. 5 U.o.- 139-
