Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye állását és hivatását jól felfogva „azokat játszva... betűk ismertetésére, számolásra, erkölcsi mondák és versekre, énekekre és más szükséges, a gyermekek erejéhez képesti tanulmányokra megtanítván foglalatoskodtatta. ’81 A kézimunka tanítónők kötelességüknek tökéletesen megfeleltek. A Győr város óvodáiban alkalmazott nevelési rendszerben a kiegyezés hozott alapvető változást. 1867-ben főleg a balközép párt tagjaiból alakult városi bizottmány többek között a közoktatásügy korszerű rendezésének kérdését is napirendre tűzte. 1867 októberében a belügyminiszterhez intézett feliratban például nemzeti közös iskolák felállítását szorgalmazták. A bizottmány újjászervezett árva- és nevelésügyi választmányát a város oktatásügyének felülvizsgálatára és javaslattételre utasította. így került sor a tanács ülésének napirendjére az óvodákban folyó nevelés megvitatásának kérdése. A nevelésügyi választmány tagjai 1867 októberében részt vettek az ún. óvodai próbatételen, ahol azt tapasztalták, hogy a gyermekeket az óvodai nevelési elvekkel ellentétes elemi iskolai tananyagból kérdezték ki. Ezt követően kérték a tanácsot, hogy a „kisdedóvodák rendeltetési célját messzetévesztő tanmódukat” azonnal szüntesse be s utasítsa az óvodavezetőket az „általánosan legkitűnőbbnek ismert és minden igényeket kielégítő” Tolnay-féle vezérkönyv beszerzésére és használatára. Az óvodai nevelés ellenőrzésére külön választmány létrehozását hozták javaslatba. Ezenkívül kérték a tanácsot, utasítsa az óvodavezetőket, hogy a „kisdedeknél inkább játszva, mint szigorú rendszerben főleg a rend, tisztaság és erkölcsi érzelmek nemesbítésére és az ész fejlesztésére hatolni igyekezzenek. ” Az óvodai záróünnepélyek pedig, „minthogy ezek alkalmával a szegényebb sorsú gyermekek nem ritkán mellőzést szenvedni kénytelenek s ez által rájuk fájós benyomás gyakoroltatik”, a jövőben szűnjenek meg.82 A közgyűlés a javaslatokat teljes egészében magáévá tette és határozatot hozott az új óvodai nevelési rendszer bevezetésére. 1868 februárjában az iskolai és óvodai nevelés ellenőrzésére az árva- és nevelésügyi választmány kebeléből állandó felügyelő bizottmány alakult.83 Az ismertetett közgyűlési határozattal első ízben került sor az óvodákban olyan nevelési rendszer életbelépésére, amely megfelelt az óvoda igazi hivatásának; az életkori sajátosságokat figyelembe vevő általános nevelési elveknek. Az új nevelési forma 1874-ig maradt érvényben. Az 1870-es évektől az ún. Fröbel-rendszer országos térhódítására került sor, mely Győrött is éreztette hatását. Fröbel a század első felében létrehozott ún. gyermekkertjében a 3-5 éves gyermekek házi nevelését kívánta kiegészíteni s egyben mintát adni a családnak a nevelésre, a célszerű bánásmódra. Nevelési rendszerében a képzelet, értelem és munkakészség fejlesztését kívánta előmozdítani az erre legalkalmasabbnak vélt foglalkoztatási eszközökkel. Óvodájában a gyermekek fizikai és szellemi fejlettségüknek megfelelően más-más eszközöket kaptak kézbe. Rendszerében az első helyet fog81 GYVL Győr város tanácsának iratai 235/1862. sz. II. 1862/2. 82 Uo. 201-208/1868. sz. II. 1868/15. 83 Uo. 201/1868. sz. II. 1868/15.- 131 -
