Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

A közoktatás ügye

A közoktatás ügye

Az újvárosi óvoda 1858-ban a Bálint Mihály utcában 70 növendékkel kezdte meg működését, majd rövid időn belül 100 fő fölé emelkedett a létszám.61 62 1874-ben az óvoda a Bálint Mihály utcában az ún. Angster-féle bérházban működött, ahol egy négyablakos 10x5 m-es helyiségben folytak a foglalkozások. Az óvodához egy 16x10 m-es kert tartozott, melyet játszótérnek használtak. Vargyas Endre tanfelügyelő a gyermekek egészségére ártalmas, sötét, nedves helyiség bérletének felmondását s egy alkalmas épület keresését több ízben is szorgalmazta. 1880-ban jelentette a közigazgatási bizottságnak, hogy az óvodahelyiség „célszerűtlen, s^űk és sötét, elannyira, hogy a rendes óvodaifoglalkozásokat téli hónapokban a gyermekekkel gyakorolni nem lehet. ”bl

A következő években a város a görögkeleti egyházközség épületét bérelte ki óvodai célra. Itt egy 9,30 m hosszú és 4,90 m széles helyiségben folytak a foglalkozások. 1892 januárjában 50 gyermek látogatta az óvodát. A tandíj havi 40 krajcár volt.63 Az intézet 1898-ban került át az átalakított katonai szállítóház épületébe. Az óvodába járók száma ebből az időből ismeretlen.

Az újvárosi Zúgó utcai gyermekmenhely 1888-ban 100 gyermekkel kezdte meg működését s az év végén már 156 volt a beiratkozott növendékek száma. Az épületben egy 14 m hosszú és 4,90 m széles helyiségben folytak a foglalkozások, melyhez tágas kert csatiakozott.64

1891 végén Újváros városrészben 498 óvodáskorú gyermeket írtak össze, akik közül 295 fő részesült óvodai nevelésben. Az összeíró megjegyezte, hogy 92 gyermek szegénység miatt nem járhatott óvodába.65

A század végére az óvodai ellátottság tekintetében e városrészben jelentős javulás következett be. Nádorvárosban 1875-től a Kálvária utcában az apácák vezetése alatt működött egy Fröbel-rendszerű óvoda, mely egy 11,65 m hosszú és 6 m széles foglalkozási helyiségből állt. Az épülethez tágas kert csatlakozott.66

1891-ben e városrészben 248 óvodakötelest írtak össze, akik közül 158 gyermek nem részesült óvodai nevelésben. Az óvodát nagy többségben iparosok, vasutasok gyermekei látogatták. Szegénységük miatt nem járhattak óvodába a napszámos-szülők gyermekei.67

Az apácák vezetése alatt álló óvodát télen 80, nyáron 110-150 gyermek látogatta. A tandíj havi 30 krajcár volt, a szegények ingyen részesültek nevelésben.

E városrész óvodai gondjait jelentős mértékben csökkentette a Honvéd utcában 1898-ban megnyílt gyermekmenhely. Szabadhegy városrészben csak a század végére sikerült az óvodáskorúak neveléséről gondoskodni.

61 GYVL Győr város tanácsának iratai 415/1857/sz.

62 Győri Közlöny 1874. évf. 17. sz. 1874. február 26.

Vargyas Endre: A kisdedek nevében

63 GYVL. Győr város tanácsának iratai 370/1859. sz.

64 Győri Közlöny 1874. évf. 17. sz. Vargyas E. im.

65 GYVL. Győr város tanácsának iratai 125/1880. kgy. sz.

66 Uo. Győr város közigazgatási bizottságának iratai V. 1892/5. sz.

67 Uo.- 126-