Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye A tanfelügyelő és a kisdedvédegylet által állandóan szorgalmazott „dgánylaposi” óvoda ügyében a Győri Első Takarékpénztár 500 Ft-os adománya hozott jelentős előrelépést.48 49 Az óvodaalap gyarapodásának hatására a város közigazgatási bizottsága utasította a tanfelügyelőt, hogy tegyen javaslatot arra vonatkozóan, hogyan lehetne javítani Újváros közoktatásügyi helyzetén. Vargyas Endre közölte, hogy egy óvoda felállítása az elsőrendű feladat, mely „lassan beédesgetné a vadoncokat s így eyen óvoda közvetítőül syolgálna a rendes népiskolához ” Javasolta, hogy a város rendes évi támogatással járuljon hozzá az óvoda fenntartásához. Jelentését a következő sorokkal zárta: „az óvoda felállítását kívánja cigány lapos érdeke, városunk becsülete, különben műveltségi tekintetből eyen városrész öTMk szégyenfolt lesz Győr városán. A városra nem éppen hízelgő viszonyok feltárása és az erélyes fellépés meghozta az eredményt. A „dgánylaposi” óvodaalap kezelését a városi hatóság vette át. 1887- ben már 2074 Ft állt rendelkezésre, mely lehetővé tette az óvoda létesítését. A kisdedvédegylet az óvoda részére a Zúgó utcában vett egy házat. A tanács utólag hozzájárult a vételhez azzal a kikötéssel, hogy az épület karbantartásáról az egylet köteles gondoskodni. A következő évben Mocsári Gergő elnök arról tájékoztatta a várost, hogy a kisdedvédegylet a „cigánylaposon” száz gyermekről gondoskodik s ezek befogadására a vásárolt épületet kénytelenek voltak megnagyobbítani. Az elnök hivatkozott arra, hogy az óvodát közadakozásból tartják fenn, ezért kérte a városi hatóságot, hogy az 1882. évi közgyűlési határozatnak megfelelően 200 Ft segélyt folyósítson.50 A közgyűlés tekintetbe véve „a dgánylaposi óvoda közhasznú és a legszegényebb városrészben a kisdednevelésre kétségbevonhatatlan áldásos működését”, az igényelt támogatást megszavazta.51 A város óvodaügyének további alakulására az 1891. évi óvodai törvény gyakorolt rendkívüli hatást, mely kötelezően rendelte el óvodák létesítését mindazon törvényhatósági városokban, ahol legalább 40 olyan óvodáskorú gyermek van, akik a meglévő óvodákban nem helyezhetők el. Az ún. községi óvodák igazgatását és közvetlen felügyeletét az 1891. évi XV. te. a képviselőtestület tagjaiból választott 5 tagú felügyelőbizottságra ruházta. Az állami felügyeletet a tanfelügyelő gyakorolta.52 A törvény végrehajtásáról szóló 1892. évi 44 000 sz. vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet kötelezte a polgári hatóságokat a 3-6 éves korú gyermekek összeírására és az óvodakötelezettség betartására. Ezenkívül részletesen szabályozta az óvodák felállítására, fenntartására, felszerelésére vonatkozó hatósági kötelezettségeket. Győrött a közigazgatási bizottság még 1891-ben kiküldött egy választmányt a működő óvodák felülvizsgálatára, mely 1892 januárjában terjesztette be jelentését. Az adott időben Győrött a következő óvodák működtek: a Belvárosban: a Bisinger alapítványi 48 GYVL Győr város közigazgatási bizottságának iratai 72/1882. sz. 49 Uo. Győr város tanácsának iratai 231/1882. kgy. sz. 50 Uo. 837/1888. sz. I. 1887/113. 51 Uo. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 160/1888. sz. 52 Magyar Törvénytár 1891: XV. te.- 122-
