Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

A városszépítő

A váross^építő

nélkülözi a jó ízlést, s ezek az egész utcát elcsúfítják. Kérték a tanácsot, hogy alakítson egy olyan bizottságot, mely nemcsak „a hibás építésre ügyel, hanem a város szépítésére is felvi- 8>«%”

Városszépítő bizottság ekkor még nem jött létre, de a tekintélyes polgárokból álló, hatvan tagú külső tanács észrevételei, javaslatai nem maradnak hatás nélkül. 1830- ben a városi tanács büntetést helyez kilátásba a szemetelőkkel szemben. Ugyanebben az évben a tanács külön bizottságokat hoz létre az egyes fontos feladatok ellátására. Ezután külön bizottság foglalkozik az utak-hidak-csatornák kezelésével, az építéssel, a közvilágítással. A városszépítő szempontokat is figyelembe vevő építőmunka, a jó ívóvízellátásra, a közdsztaság előmozdítására, a közvilágítás kiterjesztésére irányuló törekvések különösen 1831 után vesznek nagy lendületet.

A változások jórészt Czech János személyével függnek össze, akit 1831-ben választottak a város polgármesterévé. Czech János 1819-ben került városi szolgálatba, ahol a hivatali fokozatokat végigjárva emelkedett a legmagasabb posztra. A külső tanács által 1830. december 16-án részére kiállított bizonyságlevél szerint, mint országgyűlési követ „e díszes hivatalában a közjónak előmozdítására fordított fáradhatatlan igyekezetével és feddhetetlen erkölcsiségénélfogva polgártársainak teljes birodalmat nyert”.

Működése első évében kaptak a korábban szentekről elnevezett utcák először polgári nevet. A város életében kiemelkedő szerepet játszott személyek közül ketten kaptak utcanevet, a városnak a töröktől történt visszafoglalói: Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf. Czezh Jánosnak a város csinosításában kitűnő segítőtársa volt Frumann Antal építész-rajztanár és a művészetek pártolásában különösen jeleskedő Ecker János, a külső tanács első szónoka.

Frumann Antal 1829-ben lett tanára a nemzeti rajziskolának. O volt az, aki városszeretetből már a korábbi években is több tervet és a „város ékesítésére célzó rajzolatot” készített ingyen a város számára. Ilyen volt többek között az úgynevezett Promenada (ma Radó sétányj rendezési, az újvárosi Szent József templom építési terve. 1831-ben az ő tervei alapján épült újjá a Fehérvári kapu és a Bécsi kapu. Ecker János a külső tanács vezetőjeként tudta eredményesen segíteni a városrendezési, városszépítési munkákat. A külső tanács 1832. szeptember 19-i ülésén örömmel állapította meg, hogy a város a legújabb ízlés szerint napról-napra csinosodik. A pozitív irányú változást jól mutatja a külső tanács 1833. december 20-i ülése, mely jegyzőkönyvben örökítette meg a „szülővárosát mindenek felett szerető és tisztelő Czech János érdemeit, aki a város utcái, nagy kiterjedésű töltései, a városgazdaság jobb karban helyezése, valamint a középületek, terek, sétahelyek javítása, ékesítése érdekében a legnagyobb kíméléssel és előrelátással végezte munkáját, s ezgel a „város előmenetelét és virágzását segítette”.

Ez az évtized valóban rendkívül gazdag előremutató tervekben, eredményekben egyaránt. Frumann tervei alapján, a lakosság hozzájárulásával, 5 000 Ft-os költséggel, 1834-ben kerül sor a sétatéri faszínház klasszicista stílusban történő átépítésére.- 12-