Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

A közoktatás ügye

A. közoktatás ügye

Kövessy 1858 októberében adta ki nyomtatásban második óvodai jelentését, melyben többek között beszámolt arról is, hogy október 4-én Magvassy Mihály fiának, Pálnak vezetésével Újvárosban egy ún. fiókóvoda kezdte meg működését.32

Az 1858/59. tanévben a város a Bisinger alapítványból már 500 Ft-tal járult hozzá a belvárosi (Duna utcai) óvoda fenntartásához. Az óvoda-felügyelő a tanácshoz intézett beszámolójában közölte, hogy a különböző kiadásokat; mint az óvodatanító, segédtanító és a dajka élelmezési költségeit, szegény gyermekek részére könyvek vásárlását, az egész nap óvodában tartózkodó szegény gyermekek kenyérellátását, ivóvízhordási díjat, az óvodai évzáró költségeit adományokból fedezték. Tudatta a tanáccsal, hogy az óvoda céljára a továbbiakban gyűjtést nem végeznek.33 Kövessy felügyelő a következő években a fenntartási költségek biztosítása mellett kitartó szorgalommal munkálkodott azon, hogy az óvoda a Bisinger alapítványi épületbe visszakerüljön. 1861 júniusában a közgyűlés segítségét kérte az épület megszerzéséhez. Javasolta, hogy a már városi kezelésben lévő belvárosi óvoda épületének homlokzatát „Városi nyilvános óvoda” felirattal lássák el. Kérte, hogy az óvodatanítói állást a jövőben pályázat útján töltsék be, azonban Magvassy Mihályt, aki dicsérettel vezette az intézetet az „új tanrendszer behozataláig’ hagyják meg állásában. A közgyűlés azonnal intézkedett és utasította a gazdasági választmányt, hogy a Duna utcai ház jobboldali részét (itt működött a tanítóképző) adja át az óvoda részére s a Wölfl-féle ház bérletét mondja fel. Ezenkívül határozat született Újvárosban egy városi kezelésben lévő óvoda felállítására.34 Az utóbbi ügyben a gazdasági választmány a nevelésügyi választmányt kérte fel javaslat kidolgozására. A nevelésügyi választmány közölte a tanáccsal, hogy az óvodát csak a város házi pénztárából lehet felállítani. Javasolták, hogy az óvodatanító évi fizetését - a lakás biztosításán kívül — 300 Ft-ban, a segédnevelő évi díját 100 Ft-ban s a havi tandíjat — a szegények kivételével — 30 krajcárban állapítsák meg. A választmány tagjai a Rác u. 98. sz. (ma Bálint Mihály u.) alatt egy kétszobás, kertes épületet is találtak, melyet tulajdonosa évi 180 Ft bérletért bocsátana az óvoda rendelkezésére.35 A közgyűlés elfogadta és határozatot hozott az újvárosi óvoda megnyitására.36

A közgyűlés a belvárosi óvoda helyzetét is szerette volna véglegesen rendezni, ezért 1861. augusztus 19-i ülésén egy választmányt bízott meg a Bisinger alapítvány felhasználási lehetőségeinek a vizsgálatával. A hagyományozó ugyanis kikötötte, hogy a tőkét és a kamatait addig nem szabad más célra felhasználni, míg a végrendeletben meghatározott intézmények fel nem épülnek. Ezek sorrendje a következő: dologház, abban elhelyezendő óvoda és aggok háza. A választmány megállapította, hogy a megnevezett intézmények létrehozásához a jelenlegi alaptőke s annak tőkésített kamatai nem elegendők. Kifogásolták, hogy a város a végrendelet ellenére a belvárosi óvoda fenntartására 1861-ben az alapítványból már 700 Ft-ot utalványozott. Kérték, hogy a

32 GYVL Győr város tanácsának iratai II. 1858/25. sz.

33 Uo. 353/1859. sz. II. 1859/25.

34 Uo. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 782/1861. sz. 1861. június 19.

35 Uo. Győr város tanácsának iratai 782, 1010/1861. kgy. II. 1861/14.

36 Uo. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 1010/1861. sz.- 118-