Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

Szellemi élet Győrött

A szellemi élet Győrött

Az addig politikával nem foglalkozó lap 1848. március 15-e után a polgári forradalom szolgálatába áll s helyet ad az országban lejátszódó forradalmi események ismertetésének. Dr. Kovács Pál a közéletből is tevékenyen kiveszi részét. Együtt lép fel az ún. győri tízek vezetőivel, s április 2-án népgyűlésen javasolja a győri utcáknak a forradalom kiemelkedő személyeiről és vívmányairól történő elnevezését. Javaslatára a Tejfölös köz, ahol a Hazánkat szerkesztik, a Szabadsajté utca nevet kapta.

Az 1848. augusztus 10-ig megjelenő Hazánk lelkes segítője volt a polgári átalakulásnak, így természetes, hogy a császári csapatok 1848. december 27-i bevonulása után szerkesztője is bekerült az ún. vádlottak jegyzőkönyvébe. A vád az volt ellene, hogy újságjában „izgató lazításokat, s a törvényes fejedelem ellen gúnyolódó becsmérléseket követett el. Az ellene felhozott váddal kapcsolatban a Vélemény rovatban a következőket olvashatjuk:

„Igaz, hogy Kovács Pál rokon elvű párthíveivel egyetértőleg munkálkodván, újság lapjait túlzó szellemben szerkesztette, lapjának 195. számában 1848. évi 4. áprilisban népgyűlés alkalmával nagy hősen szószékre felállva az utcák elnevezését indítványozta — a 197. számban a sasról értekezz vén azt a városi tűztornyon magnak meghagyni nem vélte —, a 201. számban a városi tanácsot politikai hatalom rongyainak nevezete — a polgárokat a cselekvés térre kiszállani ébresztette. — 207., 8., 9., 10., 12. és 223. számokban a fekete-sárga színeket befesteni sürgette hasonló kifakadással lapjaitfolytatta. ”* 22

Népszerűsége, vagy valamilyen közbenjárás folytán végül is eltekintettek a felelősségre vonástól arra hivatkozva, hogy a fentiek nem merítik ki a felségsértés fogalmát. A szabadságharc leverése után azonban számos liberális gondolkodású társával együtt ő is a megbízhatatlanok közé kerül s a karmeliták zárdájában tartják fogva. Gyors szabadulását betegeinek köszönhette, akiknek ostromára szabadon engedték.

Visszatérve családja körébe, hamarosan ismét nagy lendülettel vetette bele magát a gyógyító, irodalmi és közéleti munkába. Özvegy Stemmer Andrásné házában ekkor már hattagú a Kovács család. Első gyermekük, Auguszta 1836. szeptember 24- én született, de hamarosan meghalt. 1838. január 24-én született Gizella, 1840. május 10-én Ödön, 1842. december 31-én Lívia, 1844. június 23-án Jolán, 1845. november 9- én Oszkár, aki azonban 3 hetes korában meghalt. Dr. Kovács Pál és felesége nagy szeretettel, gyengédséggel nevelték az irodalom és a zene iránt fogékony gyermekeiket. Különösen nagy reményeket fűztek az egyetlen fiúgyermekhez, Ödönhöz. A kiegyensúlyozott, példás családi légkör ösztönző hátteret biztosított a munkához.

A nyílt terror, majd az ezt követő abszolutisztikus berendezkedésű viszonyok a politikát, a társasági életet kiiktatták a közéletből, illetve csak az abszolút lojális megnyilvánulásoknak biztosítottak helyet. A színpad a német színészeté lett. A rebellis győri királyi akadémia beszüntette működését, az olvasóegylet nem működhetett.

Az adott viszonyok a látszólag ártatlan, az államrendet nem veszélyeztető munkáknak kedveztek. így fejthetett ki rendkívül hasznos, és országosan is elismerésre

GyMSMGyL: IV B 151/1. sz. Gr. Zichy Bódog királyi biztos iratai

22.Uo.- 105 -