Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1842-1843. 4. kötet. (Győr, 2007)
A napló szövege
annyi tapasztalása, hogy lelkét úgy művelje, hogy az élet minden körülményeibe bétalálhassa magát, hogy annál biztosabban elérhesse a boldogságot, s annál könnyebben tűrhesse a boldogtalanságot!? S valahányszor Józsimra pillanték, könny tódult szemembe! Válni tőle! Hisz ez még nem oly iszonyú! Hisz lelkem mindig körüllebegné őt, de mi lesz neki e lét nélkülem!? Egy Isten, irgalmazzon nékünk! Hétfő, 2-án. Ma egy hideg, szép nap vala. A kedélyem oly derült, lelkem oly könnyű! Reggel a kis Nagy, kit Józsim tegnap estebédre felhozott, annyira persuadálá Józsimat, míg vele az orosz gőzfürdőbe489 koocsizott. 12 órakor hazajött, úgyszólván még csurgó fővel, törülgetvén tömött szép fürtjeit, míg a lehetőségig megszáradának. Mondá, hogy mindenki csodálá őt, hogy még senki tudta elsőízben ily könnyen a kemény fürdőt kiállani.490 Főfájása egészen elmúlt. Hála Istennek! De azért mégis orvosságot is feldisputái ok491 neki, mert bizonyos, hogy a galambtermészetű, ki bosszúságát soha ereszti ki, ki férfi létére szégyellne szeszélyes lenni, s kedvetlenségét másokkal éreztetni, epében szenved, ez elömlött, mivel sohasem ereszti úgy igazán ki mérgét. Nagy ebédre is jött s itt egy különös párbeszéd folyt, melyet én oly gyengéden, miképp az adatott, soha volnék képes leírni, bármit törtem már fejem minő szavak használtattak hozzá. Józsim mondá, nem csak érteté Naggyal, hogy ő különösen szerencsés vala. Én ezt nem mondhatom úgy, mint Józsim mondá, nagyon is határozottak kifejezéseim, nagyon is világos ezáltal az értelem. Elég az hozzá, ő érteté, hogy bizonyos betegségben soha szenvedett még. De nem mondá ő azt így, oly finoman, hogy érteni igen, de felette pirulni nem lehetett. Nagy erre válaszold, „No! Evvel már nem dicsekedhetem, ebben nem valék oly szerencsés, mint ön!” Elhiszem! Hisz a kis ember most is úgy kissé sántikálón szalad. Mily finoman mondá azt Józsim, nem tudom kifejezni. A gyengédség legkisebbé se volt sértve sem, mégis érezhetém s 489 Az orosz gőzfürdő az 1840-es években vált divatossá a reformkori Pesten. 490 Szekrényessy József edzett, szívós fizikumát örökölte többek között második fia, Kálmán (1846-1923), aki hasonlóan bámulatos edzettséggel állta ki a hideg „fürdőket”, és ennek következtében lett világhírre szert tett sportolóvá. Többek között átúszta a Balatont (elsőként), a Boszporuszt (oda-vissza a világon elsőként), a Bódeni tavat (elsőként), úszott az Északi-tengerben (Helgoland szigete körül), a nyílt tengeren Pegliből Genovába, a Dunában Váctól Pestig (első magyar úszóverseny) stb. Ez esetben úgytűnik a víz előbb válik vérré, mintsem a vér vízzé! Végezetül talán nem érdektelen megemlíteni, miszerint Etelka férjében tisztelhetjük első magyar sporttudósítónkat (fiában pedig majd első sportújság alapítónkat). Szekrényessy József 1836. július 10-én számolt be a Társalkodó hasábjain az ún. első dunai kiúszásról. SZEKRÉNYESSY Attila: Nevezetes napja volt Balatonfiirednek Bp., 1995. passim; Szekrényessy Attila: A Balatonátúszások története. Bp., 2005. passim. 491 Felszámítok — itt: feliratok, szedetek (latin). 111
