Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1842-1843. 4. kötet. (Győr, 2007)

A napló szövege

annyi tapasztalása, hogy lelkét úgy művelje, hogy az élet minden körül­ményeibe bétalálhassa magát, hogy annál biztosabban elérhesse a boldog­ságot, s annál könnyebben tűrhesse a boldogtalanságot!? S valahányszor Józsimra pillanték, könny tódult szemembe! Válni tőle! Hisz ez még nem oly iszonyú! Hisz lelkem mindig körüllebegné őt, de mi lesz neki e lét nélkülem!? Egy Isten, irgalmazzon nékünk! Hétfő, 2-án. Ma egy hideg, szép nap vala. A kedélyem oly derült, lelkem oly könnyű! Reggel a kis Nagy, kit Józsim tegnap estebédre felho­zott, annyira persuadálá Józsimat, míg vele az orosz gőzfürdőbe489 koocsizott. 12 órakor hazajött, úgyszólván még csurgó fővel, törülgetvén tömött szép fürtjeit, míg a lehetőségig megszáradának. Mondá, hogy min­denki csodálá őt, hogy még senki tudta elsőízben ily könnyen a kemény fürdőt kiállani.490 Főfájása egészen elmúlt. Hála Istennek! De azért mégis orvosságot is feldisputái ok491 neki, mert bizonyos, hogy a galambtermé­­szetű, ki bosszúságát soha ereszti ki, ki férfi létére szégyellne szeszélyes lenni, s kedvetlenségét másokkal éreztetni, epében szenved, ez elömlött, mivel sohasem ereszti úgy igazán ki mérgét. Nagy ebédre is jött s itt egy különös párbeszéd folyt, melyet én oly gyengéden, miképp az adatott, soha volnék képes leírni, bármit törtem már fejem minő szavak használ­tattak hozzá. Józsim mondá, nem csak érteté Naggyal, hogy ő különösen szerencsés vala. Én ezt nem mondhatom úgy, mint Józsim mondá, nagyon is határozottak kifejezéseim, nagyon is világos ezáltal az értelem. Elég az hozzá, ő érteté, hogy bizonyos betegségben soha szenvedett még. De nem mondá ő azt így, oly finoman, hogy érteni igen, de felette pirulni nem lehetett. Nagy erre válaszold, „No! Evvel már nem dicsekedhetem, ebben nem valék oly szerencsés, mint ön!” Elhiszem! Hisz a kis ember most is úgy kissé sántikálón szalad. Mily finoman mondá azt Józsim, nem tudom kifejezni. A gyengédség legkisebbé se volt sértve sem, mégis érezhetém s 489 Az orosz gőzfürdő az 1840-es években vált divatossá a reformkori Pesten. 490 Szekrényessy József edzett, szívós fizikumát örökölte többek között második fia, Kálmán (1846-1923), aki hasonlóan bámulatos edzettséggel állta ki a hideg „fürdőket”, és ennek következtében lett világhírre szert tett sportolóvá. Többek között átúszta a Balatont (elsőként), a Boszporuszt (oda-vissza a világon elsőként), a Bódeni tavat (elsőként), úszott az Északi-tengerben (Helgoland szigete körül), a nyílt tengeren Pegliből Genovába, a Dunában Váctól Pestig (első magyar úszóverseny) stb. Ez esetben úgytűnik a víz előbb válik vérré, mintsem a vér vízzé! Végezetül talán nem érdektelen megemlíteni, miszerint Etelka férjében tisztel­hetjük első magyar sporttudósítónkat (fiában pedig majd első sportújság alapítónkat). Szekrényessy József 1836. július 10-én számolt be a Társalkodó hasábjain az ún. első dunai kiúszásról. SZEKRÉNYESSY Attila: Nevezetes napja volt Balatonfiirednek Bp., 1995. passim; Szekrényessy Attila: A Balaton­­átúszások története. Bp., 2005. passim. 491 Felszámítok — itt: feliratok, szedetek (latin). 111

Next

/
Oldalképek
Tartalom