Hegedüs Zoltán: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái VII. 1691-1699 (Győr, 2016)
Dokumentumok
Az előbbiekre tekintettel becslőknek jelölték az alispánt a szolgabírókkal és a vármegye jegyzőjével, a szentmártoni főapátot, vagy akit ő megnevez, továbbá egy vagy két személyt a győri káptalantól, és a jezsuiták győri kollégiumától, a városbírót esküdtjeivel és a jegyzővel. Mindkét nemzet katonái részéről jelölnek egyet a tisztek közül, aztán a vármegye földesurait vagy személyesen, vagy officiálisaik révén, azon kívül Iványos Miklóst, Posgay Ágostont, Farkas Mihályt, Bősze Mihályt, Pázmándi Gergelyt és a többi, az alispán által összehívandó személyt. Ok a holnapi napon tüstént helyes és arányos felosztást és végül kiszabást készítsenek, mindenekelőtt a statusokra a király porciókról szóló levele szerint az elengedett porciók arányos csökkentésével. Panaszolva előadták, hogy mivel a korábbi években többek között a győri jezsuitákra a borkimérés és a gyógyszertár tekintetében havonta bizonyos mennyiségű porciót a vármegye egyöntetű döntésével kiszabtak, de ezt a mennyiséget mindmáig nem adták meg, ennek hiányát máshonnan kellett pótolni. Ezért közös szavazattal és egyetértéssel úgy határoztak, hogy az említett jezsuita atyák kötelesek a korábban elhatározott hátralékokat megadni, és az idei évre szóló kiszabáshoz tartani magukat. A tehetősebb földesurak részéről, akik a szőlőhegyek után kilencedet kapnak, valamint a vármegye nemesei és más statusai részéről kérdés merült fel arról, hogy vajon a kilencedet szedők a telkeik utáni kilencedjövedelmeik után a szőlőbirtokosok között a téli porciók mennyiségébe adózni kötelesek-e. Hosszas vitát követően végül a szavazatok többségével elhatározták, hogy a kilencedet szedő urak jövedelmeik után a kiküldendő urak által megejtendő kiszabás szerint a szőlőbirtokosok között arányosan akónként adózni kötelesek. Ez ellen a kilencedszedő urak tiltakoztak. Majd úgy határoztak, hogy mivel az elmúlt években, amikor hasonló kérdés merült fel, semmit sem határoztak, különösen mivel megtudták, hogy más vármegyékben (amelyekben vannak szőlőhegyek) a király utasítását úgy értelmezték, hogy az effajta kilencedjövedelmek után a földesurak csak a föld tekintetében kötelesek adózni, ugyanígy a vármegye tiltakozó kilencedszedői is csak hasonló adózásra készek, máskülönben az előző tiltakozással erre az adózásra nem 6
