Hegedüs Zoltán: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái VII. 1691-1699 (Győr, 2016)
Dokumentumok
I hátralékait, mind az ez évit, mind a korábbi évekét mindenkitől személyre való tekintet nélkül a vármegye kiszabása szerint akár katonai végrehajtással is szedjék be, és a vármegye tartozásait fizessék meg. 36. 36.; 334. p.; 11. p. Határoztak arról is, hogy a vármegye tisztviselőinek fizetésére a porták és a falvak a régi szokás szerint, méghozzá a három járás a jegyző fizetésére az 1690-es évre 100 forintot, a helyettesének 25 forintot a téli porciók szerint adjon. Hasonlóképp mind a felmerülő katonai beszállásolásokhoz, mind az adósságok kifizetése kapcsán összegyüjtendő költségekhez nem csak a három járás, hanem a győri külső város a folyó évi téli porciók száma és nagysága szerint, vagyis Tarczy János járásából 70 porció után, a győri szigetről 20 porció után, Kőszegi Adám járásából 90 porció után, Huszár István járásából 80 porció után, végül a külső város 27 porció után mindegyik porciót 75 dénárral számolva járuljon hozzá. Ezt az összeget mindegyik szolgabíró a maga járásában szedje össze. A csak a nemességet és a várost közösen érintő ügyekben a nemesség és a város egymás között adózzanak. 37. 37.; 335. p.; 11. p. Bubnich Mátyás, a győri káptalan kanonokja és dékánja és Kamer Egyed, a szentmártoni konvent fogadalmasa24 és javainak tiszttartója az említettekkel szemben tiltakoztak és kijelentették, hogy mivel a vármegye portái jelenleg túlságosan le vannak terhelve, ezért az említett adóhoz Győr városa is járuljon hozzá. 1691. július 4. közgyűlés (Király János alispán, a szolgabírók és esküdtek, Telekessy István Csanádi püspök, Matusek András szentadalberti prépost, fehérvári őrkanonok, győri 24 professus 23
