Hegedüs Zoltán: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái VII. 1691-1699 (Győr, 2016)
Dokumentumok
falvakat súlyosan megterhelné, a szolgabírák a járások teljes területére osszák el a katonákat, lehetőség szerint kímélve a folyamatos beszállásolástól sújtottakat. 456. 455.;-; 198. p. A szolgabírók a táborba rendelt jószágokról követeljenek számadást, azokat küldessék Győrbe minél előbb, és vizsgálják meg, hová kerültek az állatok. 1699. január 27. közgyűlés (Győrben, Fiáth János alispán, a főispán, a káptalan és a jezsuiták küldöttei, továbbá Iványos Miklós, Semberger Adám, Csapó János és mások jelenlétében) 457. 456.;-; 198-199. pp. A király közli, hogy a jelenlegi súlyos háborús kiadások fedezésére, erre az évre 4 millió forintot kellett az országra kivetni, amiből Győr vármegyére 36611 forint 52 dénár esik. Utasítása az, hogy ennek 2615 forint 8 dénárt kitevő 1/16-od részét a főpapok, bárók és nemesek viseljék, hogy ezáltal az adózó nép könnyítésben részesülhessen. A közgyűlés úgy határozott, hogy első alkalommal az alispán, a szolgabírók, a földesurak tisztviselői, továbbá Gindl Orbán győri városbíró, Lángon János, Torkos Péter, valamint azok, akiket ők maguk mellé vesznek, a fenti összeg felosztását a szolgabírók által készített összeírás alapján illetve a lakosság anyagi viszonyaira figyelemmel készítsék el, majd terjesszék a közgyűlés elé. A főpapokra, főnemesekre és nemesekre eső összeget illetően később fognak rendelkezni, addig beszedését függőben tartják. 458. 457.;-; 199. p. Mivel másnap kerül sorra a vármegye és a beszállásolt katonaság közti számadás, annak összeállítására kinevezik a földesurak tisztviselőit, az 162
