Hegedüs Zoltán: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái VII. 1691-1699 (Győr, 2016)
Dokumentumok
semmilyen rendelkezést nem kapott a Kancelláriától, továbbá a lakosság annyira idegenkedik a nyugtatványoktól, mivel jelentős hátraléka van, hogy semmit sem akar adni, csak erőszakkal lehet bármit is kikényszeríteni. Ha viszont készpénzzel ellátott tiszteket küldenének, megvásárolhatnák a szükséges mennyiséget. 382. 381.;-; 161.p. A nádor elrendeli, a vármegye vizsgálja ki, milyen okokból emelkedett meg a só ára. A közgyűlés válasza szerint vizsgálat nélkül is nyilvánvaló, azért, mert 1.) a törvényszék székhelyén drágább, mint korábban volt, 2.) a legtöbb, magas fizetéssel bíró sótisztviselő szerteszéjjel van telepítve, akik fizetésükön kívül ezerféle módon keresik a maguk hasznát, és a vámokat az előírt mértéken felül, az ország törvényei ellenére szedik, 3.) az 1691-es törvény ellenére a sókereskedés az ország lakosainak meg van tiltva, csupán nyughatatlan magánembereknek és egyedárusoknak van megengedve. 1697. szeptember 27. közgyűlés (Győrben, Fiáth János alispán előtt, a szolgabírák, a jezsuiták küldötte, továbbá vásárhelyi Nagy Ferenc, Iványos Miklós, Gindl Orbán városbíró és mások jelenlétében) 383. 382.;-; 161-162. pp. A király meghagyja, hogy valamennyi jobbágytelket művelő nemes fizesse meg a tizedet a papságnak vagy a haszonbérlőknek, katonai végrehajtás terhe alatt. Erre a közgyűlés úgy döntött, hogy mivel ez az ügy nem csupán a vármegyét, hanem az egész országot érinti, érintkezésbe fog lépni a többi vármegyével és a hazai törvények szerint fog eljárni. 384. 383.;-; 162. p. Kihirdették a Habinyai Ferenc Antalnak s általa egy anyától való fivérének, 134
