Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 december – 1841 augusztus. 3 kötet. (Győr, 2006)

A napló szövege

utazott innen el, s éjjel ért Győrbe. Azonban 20-án, szerdán délben már Pesten volt; Győrről Pestre pedig csak kell egy nap — így lehetlen, hogy fél napnál tovább mulatott volna Győrben.” „De Ön mind e felől igen terjedelmesen tud; ez sok érdeket árul el.” „Semmiképp. 21-én Lóri Rostyéknál volt, s történetesen ismét efelől tudósított. így Ön látja, hogy jobban vagyok értesítve Önnél!” S így valaha volt alkalmam neki az iga­zat megmondani; s neki mutatni, hogy engem oly hamar jégre nem vihet. Mennyire keserített ő akkor azon hírrel, azt neki soha sem bocsátom meg! Ha Lórim történetesen nem írja, hogy Auguszt 20-án megérkezetnek olvasá, még egyre üldöz az aggodalom. Hétfő, 26-án. 2/4 9-kor kocsiban ültünk.333 Alig ugrottunk a ko­csiból ki, Everilda élőnkbe jött Traversszal. Ez ugyan fash! Bennünket ma ide jövendőnek tudván, itt maradt. 1/4 óra múlva felmentem Marival Adéle-hoz. Az öregúr sétálni volt, Pista s Pál bezárkóztak szobájukba. Adélé magához ölelt. Igen örvende s mondá, megtudván, hogy ma jö­vünk, már hajnalban kelt, hogy a pakolással korán kész legyen; s valóban, éppen az utolsó vache-t zárá be. Flóri mutatta vasútbeli játékát, mellyel mi, nagyok is jól elmulattunk. Aztán felöltöztették a gyermeket, s az ve­lünk lejött. Adélé mondá, hogy Rostyékkal naponként valának. Kérdém a kis Flórit, látta-e Tóni bácsit Bécsben? „Meglehet, hogy ott van, de mi nem láttuk.” Ó, ha nem látták, hát nincs is ott! S egy kétségtől így mentve volnék. Kérdem aztán, hol szeret leginkább lenni? „Hidján, Pozsonyban, Szerdahelyen,334 335 Kőszegen s legvégül Sopronban.” S ugyan miért legke­vésbé? Ugye, mivel ott mindnyájan németül beszélnek? „Persze!” — mondá a kis angyal — „Ha néha a jó Éti néni irgalomból át nem jön, el­felejthetném egészen a magyar szót.” Travers ezalatt hímző rámához ült, s szorgalmasan dolgozott; néha segítém őt. Adélé jött most, melléje ülék. Ekkor Everilda, ki Adéle-t gyűlöli, távozott toielette-éhez. Midőn ez is­mét jött, már a három háziúr rég vala nálunk, s én a kis Flóri után a kis QIC Pálhoz felszöktem. A kisded igen kedves. Mióta nincs többé a német grófnők körében, majdnem csupán csak magyar szót ért. „Majd ha ezt Aglae nénje megtudja, s öccsei, majd mind magyarul tanulnak!” — jegyzé naivan meg a kis Flóri. Ebédre hívtak. Engem az öregúr Travers s Pál közé helyezett kínomra, mert szerettem volna, mint természetes, 333 A társaság Szerdahelyre kirándult. 334 Szerdahely, Fertőszentmiklósnak az Ikván túl eső része. 335 Bezerédj (Bezerédy) Pál, ifjabb (1840-1918), idősebb Bezerédj (Bezerédy) Pál és Murray Everilda grófik) fia. 93

Next

/
Oldalképek
Tartalom