Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 december – 1841 augusztus. 3 kötet. (Győr, 2006)
A napló szövege
sokára a beszéd közön lön s midőn Pintér az apátnak mondá, hogy Regélőben írtam, tüstént mindnyájan tudták; s én zavaromat semmi sem érezte annyira, mint szép fürtjeim, melyek a verejtéktől, mely homlokomról csurgott, egymásután felbomlottak. Anyám mindjárt kipakold az imakönyv végett is —- én az ilyest gyűlölöm. Az érdekes férfiú, komáromi egykori első alispán, Kürthy491 mindjárt érdekkel ereszkedett beszédbe velem — a fiatal mindig szemeivel kísért. Nemsokára a templomot, s a katakombákat492 megnéztük, s e penészes helyről ebédhez hívzanak. Kürthy vezetett oda. Az apát s Kamilla közé jutottam. Az ifjú átellenembe. Valódi charme493 vala, könnyűségét attitude-iben,494 noblesse-ét495 minden mozgásiban látni; mily elégancé, mégis oly ment minden betyárságtól. Ebéd alatt többször átszólott, kérdi, mindig lakunk-e Sopronban, s a Szederegylet végett is. Azonban kissé nehéz volt a zajban átbeszélni. Délután Pintér karját nem fogadtam el, s így erre az érdekes idegenét sem fogadám el. A biliárdhoz mentünk, s minekután az urak ott maradtak, fel a szép kilátású szobába; az apát s Pintér velünk lévén csak. Itt beszélgettünk míg végre a visszhanghoz496 vettük utunkat. Ekkor a többi urak is hozzánk csatlakoztak, s előbb Kürthy, majd az érdekes állottak mellém. Amire kijöttünk, oly iszonyú forró szél jött élőnkbe, hogy tüstént vérpirossá fútt engem; a szél végett nem is lehete a visszhangot megkísérteni, s így izzadva visszafutottunk. Itt a három úr ismét lehagyott bennünket s én fenn gyönyörű fürtjeimet befontam. Innen a templomba mentünk, hol a vecsernyét hallgattuk, s aztán kissé játszottunk is az orgonán. Mire viszszatértünk, már uraink is követtek. Anyám Pintér, Kürthy s a gróffal whistezett, Vargáné, Kamilla, én s az érdekes a kertbe mentünk le. Ő virágokat szedett; én a füzért broche-omba497 tűztem; őt igen szerencséssé tévé — egy galantria követé a másikat. Ismét felmentünk, s most perspective-ek498 vétettek elő. Az apát az anyai örömöt mutatá, mely persze nem vala többé új előttem, de az ifjú nevét nem tudá jóformán. Stetka vagy mi. Az ifjú most mindig mellettem maradt, beszélé, hogy utóbb a Nádoron499 utazván, tűz támadt, s egy tábornagy igen fiatal lánya, ki csak 491 Kürthy Lajos, korábbi komáromi alispán. 492 A tihanyi altemplomról. 493 Vonzerő, báj (francia). 494 Testtartásában (francia). 495 Nemességét (francia). 496 A tihanyi visszhang. 497 Melltű (francia). 498 Távcsövek (francia). 499 A Nádor nevű vitorlás. 130