Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 december – 1841 augusztus. 3 kötet. (Győr, 2006)

A napló szövege

sokára a beszéd közön lön s midőn Pintér az apátnak mondá, hogy Regé­lőben írtam, tüstént mindnyájan tudták; s én zavaromat semmi sem érezte annyira, mint szép fürtjeim, melyek a verejtéktől, mely homlokomról csurgott, egymásután felbomlottak. Anyám mindjárt kipakold az ima­könyv végett is —- én az ilyest gyűlölöm. Az érdekes férfiú, komáromi egykori első alispán, Kürthy491 mindjárt érdekkel ereszkedett beszédbe velem — a fiatal mindig szemeivel kísért. Nemsokára a templomot, s a katakombákat492 megnéztük, s e penészes helyről ebédhez hívzanak. Kürthy vezetett oda. Az apát s Kamilla közé jutottam. Az ifjú átellenem­­be. Valódi charme493 vala, könnyűségét attitude-iben,494 noblesse-ét495 minden mozgásiban látni; mily elégancé, mégis oly ment minden betyár­­ságtól. Ebéd alatt többször átszólott, kérdi, mindig lakunk-e Sopronban, s a Szederegylet végett is. Azonban kissé nehéz volt a zajban átbeszélni. Délután Pintér karját nem fogadtam el, s így erre az érdekes idegenét sem fogadám el. A biliárdhoz mentünk, s minekután az urak ott maradtak, fel a szép kilátású szobába; az apát s Pintér velünk lévén csak. Itt beszélget­tünk míg végre a visszhanghoz496 vettük utunkat. Ekkor a többi urak is hozzánk csatlakoztak, s előbb Kürthy, majd az érdekes állottak mellém. Amire kijöttünk, oly iszonyú forró szél jött élőnkbe, hogy tüstént vérpi­rossá fútt engem; a szél végett nem is lehete a visszhangot megkísérteni, s így izzadva visszafutottunk. Itt a három úr ismét lehagyott bennünket s én fenn gyönyörű fürtjeimet befontam. Innen a templomba mentünk, hol a vecsernyét hallgattuk, s aztán kissé játszottunk is az orgonán. Mire visz­­szatértünk, már uraink is követtek. Anyám Pintér, Kürthy s a gróffal whistezett, Vargáné, Kamilla, én s az érdekes a kertbe mentünk le. Ő vi­rágokat szedett; én a füzért broche-omba497 tűztem; őt igen szerencséssé tévé — egy galantria követé a másikat. Ismét felmentünk, s most perspective-ek498 vétettek elő. Az apát az anyai örömöt mutatá, mely per­sze nem vala többé új előttem, de az ifjú nevét nem tudá jóformán. Stetka vagy mi. Az ifjú most mindig mellettem maradt, beszélé, hogy utóbb a Nádoron499 utazván, tűz támadt, s egy tábornagy igen fiatal lánya, ki csak 491 Kürthy Lajos, korábbi komáromi alispán. 492 A tihanyi altemplomról. 493 Vonzerő, báj (francia). 494 Testtartásában (francia). 495 Nemességét (francia). 496 A tihanyi visszhang. 497 Melltű (francia). 498 Távcsövek (francia). 499 A Nádor nevű vitorlás. 130

Next

/
Oldalképek
Tartalom