Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.

A forradalmi erők sikerei

ségessége mellett, és úgy értékelte a helyzetet, hogy Győrött minden szempontból előbbre járnak, a munkásság szervezettebb, a munkástanács több és biztosabb eredményt tud felmutatni, mint a fővárosban, vagyis addigi politikájuk eredményes. Ezért nem javasolta, hogy Győr is csatlakozzon a KMT meghirdette 24 órás sztrájkhoz. Javaslatát a munkástanács elfogadta.

311 Az üzemekben megalakították a végleges munkástanácsokat, a hajtóműgyárban már a rendelet kihirdetése előtt, november 20-án.

312 Nagyobb személyi változásokra nem került sor, főként a külföldre menekültek helyett választottak új embereket. A vagongyárban november 23-24-én választották meg a végleges munkástanácsot, november 27-én pedig Bakonyi Sebestyén miniszterhelyettes és Jodál Sándor kormányösszekötő jelenlétében a munkástanács tisztségviselőit (elnököt, alelnököt, az igazgatói tanács és a fegyelmi bizottság tagjait). Az elnök Polócz Jenő lakatos, helyettese Rátz Sándor mérnök lett.

313 Az ülés ideiglenes jelleggel Sebők Lászlót választotta képviselőként az országos munkástanácsba, ahol a tőle kapott tájékoztató szerint további négy helyet tartottak fenn a Győr-Sopron megyei vasas üzemeknek. Arra kérték Bakonyi miniszterhelyettest, járjon közbe, hogy Vadas Józsefet nevezzék ki a gyár igazgatójává. Vadas azonban visszautasította esetleges kinevezését, arra hivatkozva, hogy „még a látszatát is kerülniük kell azoknak, akik a forradalomban vezetők voltak, hogy ebből erkölcsi vagy anyagi hasznot húznak."

314 Több tanácstag hosszasan próbálta álláspontjának megváltoztatására bírni, Vadas azonban hajthatatlan maradt. (December 18-án foglalta el hivatalát a munkástanács december eleji ülésén igazgatónak javasolt és a Kohó- és Gépipari Minisztérium által kinevezett Győrffy József, akit 1949-ben helyeztek a győri vagongyárból a dunakeszi vagongyárba főmérnöknek.) A tanács bizalmatlanul fogadta Jodál Sándort. Ragaszkodtak ahhoz, hogy a vállalatnál intézkedési joga nincs, nem a gyár élére kinevezett kormánybiztos, hanem csak összekötő, egyetlen feladata, hogy biztosítsa a kapcsolatot, a gyors informálódás lehetőségét a gyár és a minisztérium között. A munkástanács november 30-i ülésen Jodál közölte, hogy Apró Antal kinevezte őt a vagongyár kormánybiztosává, ugyanakkor kijelentette, hogy ő ezt a megbízatást nem fogadja el, de továbbra is hajlandó segíteni a munkájukat. A munkástanács megköszönte a tájékoztatást és az ajánlatot, de visszautasította a kormánybiztosi kinevezést, és úgy határozott, hogy tiltakozó levéllel fordul a kormányhoz. November 25-ére összehívták Győrbe a megye munkástanácsainak küldöttgyűlését, hogy a KMT ajánlásának megfelelően megalakítsák a megyei munkástanácsot. A győri forradalom központjában, a városháza nagy tanácstermében megtartott ülésen részt vettek a szovjet városparancsnokság és az MSZMP küldöttei is. Az értekezletet Vadas József nyitotta meg, aki beszámolt a november 21-i budapesti ülésen elhangzottakról, tájékoztatóját Sebők László egészítette ki a november 2l-e után történtekkel. A küldöttek csalódásuknak adtak hangot, amiért a törvényerejű rendelet szűkre igyekszik szorítani a munkástanácsok jogkörét, és lehetőséget ad a szakszervezetnek, hogy gyámkodjon a forradalom legfontosabb intézménye felett.

315 Nemcsak a megyei munkástanács megalakítását határozták el, de egy öt pontból álló programot is elfogadtak. Követelték az OMT megalakítását, felszólították a megye összes