Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.

A forradalmi erők sikerei

tek tárgyalni. A szervezetet a későbbiekben inkább Nemzeti Egység Szövetsége (NESZ) néven emlegették. A NESZ úgy határozta meg magát, hogy féllojális kíván lenni a Kádár-kormányhoz, azt bírálva kívánja támogatni. Elnöknek Nagy Imrét kívánta megnyerni. Szigethy nem szűkítette le Győrre vagy GyőrSopron megyére a NESZ szervezését. November 23-án Kéri Józseffel együtt Budapestre utazott, ahol a Népművészeti Intézetben vett részt egykori NEKOSZ-osok, illetve pártellenzéki írók, értelmiségiek, politikusok (Gyenes Antal, Háy Gyula, Mód Aladár, Molnár Zoltán, Nagy Tamás, Széli Jenő) megbeszélésén, akik támogatták az elképzeléseit.

281 Egy másik alkalommal Fehér Lajost is tájékoztatták elgondolásaikról, de tárgyaltak Veres Péterrel és Márton Andrással is.

282 November 14-én a vagongyárban a megye számos munkástanácsának képviselői előtt számolt be budapesti útjáról a vasmunkások küldöttsége. Sebők László, aki majdnem egy hetet töltött a fővárosban, az általános helyzetről adott képet, majd Rácz Ernő és Menyhárt Miklós mondták el, hogyan nem sikerült bejutniuk a kormányhoz, hogy tudomásuk szerint Kádár egyedül a pécsi bányászok küldöttségét fogadta. Elmondták, hogy Kádár helyett a többi várakozó delegátussal tárgyaltak, akikkel arra jutottak, hogy a munkás- és paraszttanácsokból képviselőket kellene választani, akik állandóan a Parlamentben, a minisztériumokban tartózkodnának, hogy sehol ne születhessen a nép érdekeivel ellenkező intézkedés.

283 Noha a kormánytól nemhogy bíztató ígéretet nem kaptak követeléseikre, de elő sem adhatták azokat, a vagongyár munkástanácsa mégis a munka felvétele mellett döntött, és ehhez még aznap csatlakoztak a megye munkástanácsai.

284 Döntésüket magyarázhatják a tagadhatatlan győri eredmények vagy az egyre növekvő félelem az inflációtól és a gazdasági káosztól, a kádári hatalom különböző nyílt és titkos akciói egyes munkástanács-vezetők megpuhítására. Vagy magyarázhatja a szovjet katonai városparancsnok minden korábbinál durvább intervenciója, aki november 14-én reggel a szovjet parancsnokságra idézte Vadas Józsefet, ahol megfenyegették, hogy felelősségre vonások kezdődnek a munka felvételének elmaradása miatt. Közölték vele, hogy a sommásan fasisztának nevezett munkástanácsot tartják felelősnek a sztrájkért, és követelték a tanács, valamint az igazgatási tanács tagjainak névsorát - nyilvánvalóan a jelzett letartóztatások érdekében.

285 Másnap reggel ugyan a munkások felvették a munkát, de azonnal le is álltak, amikor megtudták, hogy a szovjetek éjjel elhurcolták a vagongyári munkástanács öt tagját. Kiszabadításuk érdekében Kéri József és Szigethy Attila is elkísérte a szovjet parancsnokságra Vadas Józsefet. Fellépésük eredményes volt, az őrizetbe vettek visszanyerték szabadságukat. A Hazánk sajátos módját választotta a további névtelen feljelentések megakadályozásának: nyilvánosságra hozta azok nevét, akiket eltávolítottak a vagongyárból, és akiket azóta többször láttak a szovjet parancsnokságon vagy a rendőrségen. Róluk volt a leginkább feltételezhető, hogy részük van az őrizetbe vételekben.

286 A vagongyári munkástanács délutáni ülésén részt vett Szigethy Attila, Kéri József, Éliás Ferenc őrnagy, Sárosi János, valamint - háromheti távollét után - Lakatos Albert, a munkástanács által leváltott igazgató. Szigethy tájékoztatta a munkástanácsot, hogy „semmit sem adott fel három héttel ezelőtt vallott elveiből."

287 Lakatos Albert pedig sé-