Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.

A november 4-i szovjet támadás és az MSZMP restaurációs kísérlete

Szigethy Attila Győrött Tegnap délelőtt Kapuvárról Győrbe érkezett Szigethy Attila országgyűlési képviseld, lapunk felelős kiadója. A délutáni órákban hosszas megbeszélést folytatott a Hazánk szerkesztőségeben a jelenlegi politikai helyzetről, a súlyos íieyzetből való kibontakozás módozatairól és a lap munkájáról. » Ma délelőtt meglátogatja a Vagongyárat, beszélget a munkásokkal és a munkástanács tagjaival. és mikor mennek haza? Miért nem teszik lehetővé, hogy a magyar bel- és külpolitikát magyarok irányítsák?"

248 A lap azonban egyre egyértelműbb pártossága miatt népszerűtlen maradt, különösen a Hazánk újbóli megjelenése (november 10-e) után, amikor az újságárusok több esetben csak úgy adtak Hazánkat a vásárlóknak, ha vettek Kisalföldet is.

249 Másnap, november 9-én az Észak-Dunántúlon (Tata, Tatabánya, Dorog, Oroszlány stb.) járt küldöttek a munkástanács ülésén beszámoltak az ottani helyzetről. Elmondták, hogy sok helyütt a forradalom idején alakult testületek irányítják a településeket, hogy általános a sztrájk.

250 Az ülésen ezúttal is részt vettek a tanácsokon alakult munkástanácsok küldöttei. Cseh István tehergépkocsikat kért a munkástanácsoktól, hogy vidékről élelmiszert tudjanak szállítani Győrbe, elmondta, hogy a megyei tanács örömmel fogadta a javaslatot, hogy Szigethy legyen az elnöke, ugyanakkor védelmébe vette Markó Gyulát, akinek, elmondása szerint, jelentős szerepe volt abban, hogy Győrnek nem kellett több vérrel áldoznia a forradalom győzelméért.

251 Ezt követően kiválasztották a tanácsokhoz delegált munkásküldötteket, egyben meghatározták feladataikat: ellenőrizzék a városi és a megyei tanács munkáját, hogy a határozatok valóban a munkások érdekeit szolgálják; ügyeljenek a forradalomban elért eredmények megőrzésére, biztosítására; segítsék a tanácsot a helyzet normalizálásában, hogy biztosítani tudja a rendet, a nyugalmat, a közellátást a városban és a megyében. Gondosan ügyeltek arra, hogy csak támadhatatlan dolgozókat válasszanak meg, ezért amikor vád érte a vagongyári munkástanács egyik tagját, a rendészet munkáját felügyelő Fekete Józsefet, hogy a forradalom idején visszaélt hatalmával, és részt vett az őrizetesek megalázásában, azonnal visszahívták, és helyére a póttagként megválasztott Tímár Ottót delegálták.

252 November 10-én bemutatkoztak a megyei tanácshoz delegáltak a megyei tanács munkástanácsának és Markó Gyula tanácselnöknek, akivel megállapodtak abban, hogy a másnap összeülő vb fogadja őket. A munkástanács ülése alatt Szaló Lajos és Sárosi János a munka felvételére agitálták a műhelyekben a dolgozókat, teljesen eredménytelenül. Másnap rosszabbul jártak: a munkások bicskát rántottak, máshol vasrudakkal fogadták őket, alig tudtak elmenekülni.

253 Az ülésen továbbra is központi téma volt a munka felvétele, Vadas egyenként számoltatta be a különböző területek képviselőit, hogy - amennyiben feltételeik addig teljesülnek, és