Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.

A november 4-i szovjet támadás és az MSZMP restaurációs kísérlete

Szigethy Attila Győrött Tegnap délelőtt Kapuvárról Győrbe érkezett Szigethy Attila or­szággyűlési képviseld, lapunk felelős kiadója. A délutáni órákban hosszas megbeszélést folytatott a Hazánk szerkesztőségeben a jelen­legi politikai helyzetről, a súlyos íieyzetből való kibontakozás módo­zatairól és a lap munkájáról. » Ma délelőtt meglátogatja a Vagongyárat, beszélget a munkások­kal és a munkástanács tagjaival. és mikor mennek haza? Miért nem teszik lehe­tővé, hogy a magyar bel- és külpolitikát ma­gyarok irányítsák?" 248 A lap azonban egyre egyértelműbb pártossága miatt népszerűtlen maradt, különösen a Hazánk újbóli megjelené­se (november 10-e) után, amikor az újságárus­ok több esetben csak úgy adtak Hazánkat a vá­sárlóknak, ha vettek Kisalföldet is. 249 Másnap, november 9-én az Észak-Dunántú­lon (Tata, Tatabánya, Dorog, Oroszlány stb.) járt küldöttek a munkástanács ülésén beszá­moltak az ottani helyzetről. Elmondták, hogy sok helyütt a forradalom idején alakult testü­letek irányítják a településeket, hogy általá­nos a sztrájk. 250 Az ülésen ezúttal is részt vet­tek a tanácsokon alakult munkástanácsok küldöttei. Cseh István tehergépkocsikat kért a munkástanácsoktól, hogy vidékről élelmi­szert tudjanak szállítani Győrbe, elmondta, hogy a megyei tanács örömmel fogadta a ja­vaslatot, hogy Szigethy legyen az elnöke, ugyanakkor védelmébe vette Markó Gyulát, akinek, elmondása szerint, jelentős szerepe volt abban, hogy Győrnek nem kellett több vérrel áldoznia a forradalom győzelméért. 251 Ezt követően kiválasztották a tanácsokhoz delegált munkásküldötteket, egyben megha­tározták feladataikat: ellenőrizzék a városi és a megyei tanács munkáját, hogy a határozatok valóban a munkások érdekeit szolgálják; ügyeljenek a forradalomban elért eredmé­nyek megőrzésére, biztosítására; segítsék a ta­nácsot a helyzet normalizálásában, hogy biz­tosítani tudja a rendet, a nyugalmat, a közel­látást a városban és a megyében. Gondosan ügyeltek arra, hogy csak támadhatatlan dol­gozókat válasszanak meg, ezért amikor vád érte a vagongyári munkástanács egyik tagját, a rendészet munkáját felügyelő Fekete Józse­fet, hogy a forradalom idején visszaélt hatal­mával, és részt vett az őrizetesek megalázásá­ban, azonnal visszahívták, és helyére a póttag­ként megválasztott Tímár Ottót delegálták. 252 November 10-én bemutatkoztak a megyei ta­nácshoz delegáltak a megyei tanács munkás­tanácsának és Markó Gyula tanácselnöknek, akivel megállapodtak abban, hogy a másnap összeülő vb fogadja őket. A munkástanács ülése alatt Szaló Lajos és Sárosi János a mun­ka felvételére agitálták a műhelyekben a dol­gozókat, teljesen eredménytelenül. Másnap rosszabbul jártak: a munkások bicskát rántot­tak, máshol vasrudakkal fogadták őket, alig tudtak elmenekülni. 253 Az ülésen továbbra is központi téma volt a munka felvétele, Vadas egyenként számoltat­ta be a különböző területek képviselőit, hogy - amennyiben feltételeik addig teljesülnek, és

Next

/
Oldalképek
Tartalom