Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.

A forradalom győzelme Győrött

akiket bizalmáról biztosított a tanács, egyedül Márfi István őrnagy, a megyei főosztály veze­tőjének helyére került új ember, Éliás Ferenc őrnagy, Márfi addigi rendőri helyettese. A fegyveres testületek ellenőrzésére és munká­juk segítésére megbízottakat küldtek a pa­rancsnokok mellé, Török Istvánt a rendőrség­hez, Berger Sándort pedig a honvédséghez, őket a következő napokban beválasztották az ott alakuló forradalmi tanácsokba. (Török már 26-án este Tétre, másnap pedig Dunaszegre ment a rendőrség képviseletében helyi viszályokat elsimítani.) A nemzeti ta­nács első ülése közben egyre nőtt az épület előtti téren tüntetők zaja, majd egy nő robbant be a terembe a mosonmagyaróvári vérengzés hírével. Szigethy Attila először a feladatra ön­ként jelentkező Tihanyi Árpád tanárt bízta meg, hogy vegyen maga mellé honvédtiszte­ket, és akadályozza meg a további vérontást, majd röviddel később Földes Gábort is Mo­sonmagyaróvárra küldte. Talán azért, mert az újabb hírekből kiderült, hogy sokkal nagyobb a tragédia, mint gondolták, és mert jobban megbízott Földesben, aki október 25-én a bör­tönnél már bizonyította alkalmasságát. Földes félúton utolérte az öt-hat tehergépkocsiból ál­ló karavánt, átvette az első autóra kitűzött nemzeti zászlót, és Tihanyiékat jóval megelőz­ve érkezett a városba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom