Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és Szabadságharc Győr-Sopron megyében. (Győr, 2006.

Előzmények

ben is megakasztotta az alig megindult politikai erjedést. A helyi reformerek igyekeztek fővárosi ismerőseiknél tájékozódni, Kéri három alkalommal is felkereste Nagy Imrét, akinek beszámolt a győri problémákról, tanácsot azonban hiába várt tőle. (Kéri június 7én részt vett Nagy hatvanadik születésnapjának megünneplésében, ami a pártvezetéssel szemben állók, illetve Nagy mellett kiállók demonstratív akciója volt.)

11 Szigethy Attila is több alkalommal találkozott a terebélyesülő ellenzék egyetlen lehetséges vezérével, akivel ugyancsak jó személyes kapcsolata volt. Ez még a koalíciós évekből eredt, amikor 19471949-ben Nagy volt a parlament elnöke, Szigethy pedig a jegyző, így szinte napi munkakapcsolatban álltak. Rákosi 1956. július 18-i menesztése után azonban ismét felerősödött a rendszer egyes legkirívóbb visszásságai elleni küzdelem, egyre inkább nyilvánosságot kaptak a helyi problémák, de a hatalom mindig igyekezett ellensúlyozni az elért eredményeket. Nyár közepén az elkövetett hibák felszámolásának jegyében Győr-Sopron megyében is megindult az ötvenes években törvénytelenül kuláknak minősített, és ezáltal súlyos hátrányokat szenvedő középparasztok rehabilitációja, de Markó Gyula megyei tanácselnök leszögezte azt is, hogy a lényeg nem változik: a kulákot továbbra is kulákként kezelik, megakadályoz minden olyan „liberális" kísérletet, amely a fennálló jog szerinti kulákok mentésére irányul.

12 Augusztus elején, a megyei pártbizottság nagyaktíváján Kéri József kijelentette, hogy a KV júliusi határozata biztosíték arra, hogy folytatódik a demokratizálódás, hogy kiteljesedik a törvényesség, a Győr városi pártbizottság első titkára, Petrovics Károly azonban a Petőfi Kör elleni kirohanásokkal igyekezett ellensúlyozni a megyei ügyész beszédét. Augusztus 30-án megalakult az országgyűlési képviselők megyei csoportja, amelynek egyik elnökhelyettese a reformok melletti elkötelezettségéről közismert és népszerű Szigethy Attila, elnöke azonban a győri szerszámgépgyár igazgatója, Horváth Ede lett, a Kossuth-díjas esztergályos. A szépirodalom felől érkező támadásokkal szemben tehetetlen volt a hatalom. Igazi szenzáció volt, hogy a Győri Kisfaludy Színház a korábban jobboldalisága miatt a közbeszédből is száműzött szerzőnek, Herczeg Fe-