Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 március-december. 2 kötet. (Győr, 2005)

A napló szövege

januárban jöhet, s most az urak nem tudják, ki énekeljen. Mayer747 új ope­rát tanulván be, nem jöhet. Kére engem, mindenre s oly tüzesen, oly rábírólag, énekelnék én. Tán egy óráig volt itt, s engem annyira megza­vart, hogy szinte lázba jöttem, a félelem szörnyű erőt vön rajtam. Azt mondám, én nem határozhatok, anyámat elvárom.748 Erre elment. Azon­ban mire ez eljött, ahelyett, hogy mint reménylém, nem engedi meg, még ő is persuadált.749 A legnagyobb resignatióval,750 a legszerencsétlenebb arccal írám délután Everildának ama végzetes „igen”-t. Isten legyen ve­lem! Én szörnyen félek, s emellett azon kedvenc tervem dugába dől: egy­szerre énekelni s pedig játszani is! Csütörtök, 10-én. Délután átmentem Bezerédjhez, a Lucretia dal, s Dormi tetszettek nagyon, de félretétettek; az egyik komoly, a másik nem eléggé brillant! Pedig éppen ezek tetszenének! A Vak s a dal Rómeóból választatott. Isten neki; én oly rezignált, oly remegő vagyok, mintha fejem levágnák! Szerda, 16. Feleslegül még böjti nap is volt ma! Délelőtt tante Sophie és Buday Lóri volt ma itt, ez által ajándékoztattam magamnak ama gyönyörű hímzésű kendöt, melyet titkon megvásárlék, minekután ez meg nem engedteték. Ebédre tante Claire volt itt. Avant soirée-ra751 Zayné kéretett, melyre azonban történetesen a főherceg nem jött. Anyám ott maradt játékra, Mari s én In die Geprüften-be mentünk, melyet előttem újnak vélvén, mulatni reménylettem, de már az első jelenésnél fájdalom­mal látám megcsalattatásomat. Vasárnap, 20-án. Pár látogatás után Zaynéhoz mentünk. Alig lé­pett be a főherceg, már mellém ült, mondá, miképp örül péntekre s mi­képp már készül tapsra. Azonban úgyis már rosszul érezvén magam, szörnyű erős parfümjére azt hívém, eldőlök. Jó % óra múlva távozott. Ezt követe Wemhardt, ki mondá, hogy engem szörnyen hideg és büszkének hisz. Ezt követé kedves, szíves őszinte Welsbergem. A fiatal Zay ma igen vidor volt, s bennünket a színházba is kísért, melybe Marim persuadalt. De sokat is nevettem eme Verwunschenen Prinzben, s bár Welsberg elé­­gületlenül rázá fejét beléptünkkor, mégis csak egyszer érzém magam rosszul. 747 Mayer Karolina, a bécsi Operaház soproni származású tagja. 748 t-* Ti. megvárom. 749 Győzködött, rábírt (latin). 750 Beletörődéssel (latin). 751 Koraesti fogadásra (francia). 145

Next

/
Oldalképek
Tartalom