Katona Csaba: „… kacérkodni fogok vele” - Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1840 március-december. 2 kötet. (Győr, 2005)

A napló szövege

ékes kis tanítással, mely valóban minden bigotteriától582 583 ment, tiszta, er­kölcsös volt, s hét Miatyánkkal s a keresztyén három erénnyel elbocsáta. Meleg volt imám, s oly bensőséggel szállt fel az urak urához, minőn még tán soha. Valóban okom van magamat boldognak érzeni, átlátni, hogy egy jó csillag óvakodik felettem, bár örökké így maradna! Ismét nagyon fájt a eo-! fogam s erősen feltevém azt szakíttattni. Mise után mentünk is mindjárt Müller584 doktorhoz, ki a fogat megvizsgáld. Engem jó fauteuillé-be585 ültete s a veszedelmes műszert bal kezébe rejtve tartván, inte bátorságra. Béhunyám szemeim, mindkét kezemmel erősen kapaszkodám a szék két karjába s nyugton türém a fájdalmat. Mintha csontot tört volna, de a ki­szakítás a húsból, mire annyira féltem, azt nem is érzém. Egy perc alatt kinn volt a fog, mialatt én a fejem s kezem mozdítám, s hangnak csak árnyékát sem adám magamtól. Igaz, titkon, hideg verejtékcseppek folytak homlokomon le félelmemből, de aztán mindennek vége volt. Müller nem tudá eléggé dicsérni azon nyugalmat, mellyel ülék, különösen első fog­szakításnál, s nem tudá eléggé csodálni azon hőslelkűségét, mellyel a fáj­dalmat türém, még csak nem is sóhajtván, ha nem éppen sikoltván is. Ugyan ki fog ily kis földi fájdalmon búsongani, jajgatni? Ezt csak kis lelkek teszik! Én megszoktam eddig a lelki fájdalmat s így meg vagyok edzve a testire — bár borúra derű következne most! Aztán fogaim jobbol­dalát tisztítá a kövecsektől, s igen udvariasan búcsúzott. De fogam húsa egész nap vérzett. Többi fogaim, hála az égnek, mind épek s szépek, de ez oly rossz volt, hogy bizonyára nemsokára a többieket is elrontja. Hála az égnek, hogy oly szerencsésen kijött! Ha tovább várok, ki tudja nem ér-e engem atyámmal hasonló szerencsétlenség? Jobb oldalamon bölcsesség­fogam is már kinn van, szinte büszke vagyok reá! Délelőtt végeztem leve­lemet kedves Lórimnak, s írtam Rohonczy Marinak is, neki az ívet küld­­vén; adná az ég, hogy itt jobban sikerüljön a merénylet. Délelőtt Rammingék, délután Wittené volt itt. 20-án. Délelőtt misében. Marinak feje fájván, feküdve maradt. Délután zene volt a sétán, a főherceg, úgy két kamarása, igen aimable-ok voltak. Báró Fellner586 is volt; igen szép ember. Délelőtt Benedekné volt 582 Vakbuzgóságtól (olasz). 583 Ti. kihúzatni. 584 Müller József orvos. 585 Fotelbe, székbe (francia). 586 Fellner Ferdinánd báró, vadásztiszt. 104

Next

/
Oldalképek
Tartalom