Andreas Grailich: Moson vármegye leírása (Győr, 2004)
Kísérlet Zurány mezőváros leírására
lésre oly kártékony üregi nyulakat, melyek rettenetes iramban sokasodtak, néhány család kivételével, kiirtották. Az ízletes lajtai halakról, mint csukákról, pontyokról, harcsákról és különösen az ízük miatt oly kedvelt rákok végtelen seregéről már fentebb szóltunk. A méhészetet nagy szorgalommal és haszonnal űzik. Sajnos a legutóbbi, szokatlanul hosszú tél miatt sok kas kipusztult, a méhek közössége erősen meggyengült. Most jó, ha 200 kas van, noha több mint 500-at teleltettek át. Az idei nyár újra a magasba emelheti őket. Nem jelentéktelen a kőrisbogarak mennyisége sem, melyet erdeink szállítanak. Az ásványok birodalmának termékei közül egyedül a salétrom érdemel figyelmet, amiben földünk meglehetősen gazdag. Miként e vármegye csaknem minden településén, itt is van egy uradalmi salétromfőzde, melynek jövedelme jelentős. 4. Népesség A lakosság száma, a nemeseket kihagyva, az 1814-es összeírás szerint 1.120 fő. Ide számolva még a 8-9 itt lakó nemes személyt és a népesség azóta feljegyzett növekedését, különösen a hazának és a szülőföldnek újólag adott regrutákat és egyéb vitézeket, úgy bizonyosan 1.200 lélekre növekedhetett; közöttük 550 katolikus és 650 evangélikus egyén; 68 jobbágy (Coloni possessionales), 34 zsellér és kisházas, 49 házatlan, több mint 237 jobbágycsalád, 100 fő feletti szolga és szolgáló, 25 kereskedő és kézműves. A lakosok valamennyien németek, akik némi különbséggel az osztrák dialektust beszélik. Néhány geográfus őket és e vármegye többi németjét, akik a népesség 3/5-t teszik ki, a régi gótok maradékainak tartja. E véleményt legalább is alátámasztja, hogy az innen háromnegyed órára fekvő falu neve Gatten- vagy Godendorf, melyet most természetesen legnagyobbrészt horvátok laknak. Fajtánk erőteljes embertípus, jó alkatú, tanulékony, nagyon szorgalmas, serény és jólelkű népecske, mely a szellemi kultúrában sem visszamaradott; háziasságukban, hazaszeretetükben, a szülőföldhöz való belső kötődésükben, vallásosságukban és polgári hűségükben nem állnak Magyarország egyetlen néposztálya mögött sem. Még nem szabadultak meg minden babonától és tévhittől, egy részük még közbenjárókhoz, jövendőlátókhoz és ólomöntőkhöz szalad. A kísértet-, boszorkány- és szelleműző történetek mégis egyre ritkábbak. Nyelvük évtizedről évtizedre javul, a gyengéd türelem szelleme, a humanitással együtt, egyre mélyebben meggyökerezik. A derűs házakban a tisztaságot, a közeledő kedvességet és bizonyos jómódot mostanság inkább észrevenni, mint egyébként. A parasztok lakodalmaikat nagy pompával és felvonulással ünnepük. - Heideboden, így Zurány is, ősidőktől fogva Pozsony szabad királyi város és más szomszédos városok lakosságának legterméke59
