Andreas Grailich: Moson vármegye leírása (Győr, 2004)

Andreas Grailich: Moson vármegye leírása

E helyt a szőlők 1816-ban 16.704 kapást: 1.448 kapás I. osztályú, 6.505 kapás II. osztályú és 8.751 kapás III. osztályú szőlőt tettek ki, melyek évente átlagosan 80- 100.000 akó bort is megteremnek. A vármegye több lakója a szomszédos Ausztriában is bír szőlőskertekkel. Ceres istennőnek és Bacchusnak - részben Hortensiá- nak is - így itt pompás templom épülhetett volna. Csak Pomona nem kapja meg azt a tiszteletet, ami őt megilleti."

Erdőkben vármegyénk nem bővelkedik. Épület- és tűzifa-szükségletét részben a szomszédos és távolabbi vidékekről - a Duna segítségével - elégíti ki. Mégis a legtöbb község kisebb-nagyobb erdőkkel bír, melyek azonban nem olyan rettentően nagyok és sötétek, hogy a megfontolt vándornak félnie kellene a kiút megtalálásától. A rablóbandák itt nem sokáig tarthatnák magukat. A leggyakrabban előforduló fafajok a nyár, a tölgy és a fűz. A tó déli oldalán és a Lajta folyó alsó vidékén található náderdők nagymértékben hozzájárulnak a fahiány csökkentéséhez. Egyébiránt erdőinkben, melyek ugyan kicsik, de még inkább mezőinken, gyógyhatású növények, talán még növényritkaságok (plantas rariores) is élhetnek. Ezt eddig még egyetlen szakértő sem méltatta kellő figyelemre.* *

Az állattenyésztés jelentős. Az 1816. évi összeírás 10.750 lovat, nevezetesen: 7.190 igáslovat, 2.321 kancát, 537 hároméves és 807 kétéves csikót tüntet fel. Az össze nem írtak száma könnyen meghaladhatja az 5.000-et, összesen tehát 16.000 darabra becsülhető. Általában közepes fajták, bár van közöttük néhány, termetre és nagyságra hatalmas is. Mindazok, akik az állatnemesítés értelmét átlátják, szívesen élnek az alkalommal, hogy a lótenyésztést a császári mének segítségével, melyek Bruckban mindenki számára elérhetőek, feljavítsák. A községek maguk is elkezdtek azon versenyezni, hogy kit illet a legszebb közmén birtoklásának dicsősége. - A marhatenyésztés is jelentékeny. Az 1816. évi hivatalos összeírás 22.416 darabot ad meg, úgy mint 8.557 igás ökröt, 439 göbölyt, 5.605 fejős tehenet, 3.213 meddő tehenet, 3-545 tinót és 1.057 borjút. Ez a szám nézetem szerint megduplázódhat, ha hozzászámoljuk az eltitkoltakat és az adómentes személyektől levontakat. Többnyi11 Ceres az ókori rómaiaknál a föld áldásának, a gabonának és a gyümölcstermesztésnek az istennője, Pomona a gyümölcsfáké, Bacchus pedig a szőlő, a szüret és a bor istene. Hortensia itt mint a kertészet istennője jelenik meg.

* „De mégis! A vármegye hamarosan rendelkezni fog a Flora Mosoniensis eredményeivel (Wierzbic- kitől Bécsben 2 kötetben 1820-ra ígérik)’’ - szól itt a kiadó megjegyzése. A kötet végül kéziratban maradt. A galíciai születésű gyógyszerész, Peter Wierzbicki (1794-1847) 1818-ban szerzett gyógyszerész diplomát a Bécsi Egyetemen, majd ugyanebben az évben Pranter József magyaróvári patikus mellé szegődött, akinél két évet töltött. Közben, 1818-19-ben, az akkor indult magyaróvári gazdaképző intézetnek is hallgatója lett. Wierzbicki 1818-1820 között kutatta Moson megye növényvilágát. Valamennyi, a mosoni flórával kapcsolatos munkája kéziratban maradt (ezek az OSZK kézirattárában fellelhetők), így a Succinta Comitatus Mosoniensis Topográfia, Index Florae Comitatus Mosoniensis (1842), Flora Mosoniensis exhibens plantas phanerogamas et Filices Comitatus Mosoniensis Confiniumque sponte crescentes (1824). Wierzbicki alapján bizonyítható, hogy a Hanság egykori flórája a mainál sokkal gazdagabb volt. Vö. Gombocz Endre: Wierzbicki Péter élete. Természettudományi Közlöny 1940. II. pótfüzet 59-61., ill. Halmai János: Adatok Wierzbicki Péter életrajzához. Botanikai Közlemények 1969/3. (november) 133-138.

21