Andreas Grailich: Moson vármegye leírása (Győr, 2004)
Andreas Grailich: Moson vármegye leírása
mennyiséget képesek eladni, ezenkívül még tüzelőnek is elegendő marad. Ezen nehezen megközelíthető lápokon és csalitokban vadludak, kacsák, vízityúkok, szalonkák milliói lakoznak és nyújtják a vadászszenvedélynek a legkellemesebb és legörömtelibb kielégülést. A Hanságot magas fű borítja. Évente sok ezer mázsa szénát szállítanak innen Bécsbe és máshová. Habár e tóba egyetlen folyó vagy patak beömlése sem észlelhető,6 * figyelemreméltó, hogy - gyakran még nyáron is - hatalmasan megárad és kilép medréből.’ Egy különös régi népmonda ezt a szentnicolai Duna-örvénnyel hozza kapcsolatba.8 Az 1763-as földrengéskor a tó rendkívül erősen morajlott és tajtékzott.9 4. Termékek E vármegye fő termékei és legnagyobb kincsei a gabona, kiváltképpen a búza, bor, széna, juhok, marhák, lovak, méhek és más effélék. A búza minden szokott fajtájának és a fűnek termékenysége minden időben olyan nagy volt, hogy e vármegyére mint Bécs és Ausztria éléskamrájára tekintenek, ugyanis ott értékesítik feleslegüket. A vármegyében az 1816. évi adóösszeírás szerint a parasztok 114.988 holdat birtokolnak; mégpedig 9 535 hold I. osztályú, 29.926 hold II. osztályú, 50.274 hold III. osztályú és 25.253 hold IV. osztályú szántóföldet. Az egyházi és világi nemesek adómentes földjeinek területe valamivel több mint 5.000 holdra rúg. A kettő együtt kerek számot, 120.000 holdat, vagy 192 millió négyszögölt ad, melynek egyharma- da ugar, kétharmada - 80.000 hold - pedig művelés alatt áll. Egyik felét tavasszal, a másikat ősszel munkálják meg. Az őszi vetés után minden holdon 10, a tavaszi után 12 mérőnyi mennyiséget lehet átlagosan várni (1 holdra 2 pozsonyi mérő vetőmagot számolva), tehát a négy szokásos szemes termény összes termése 880.000 mé6 Grailichnak ez az információja téves, de tény, hogy a tavat külső vízfolyásként csak a Vulka és a Rákos patak táplálja. A jelenséget az okozta, hogy a Fertő vize és a Duna Gönyűnél csaknem egy szinten állt. Magasabb vízálláskor a Nagy-Duna vízének magassága meghaladta a Fertő tó vízszintjét, visszaduzzasztva a Mosoni-Dunát, aminek következtében a Rábca visszafelé kezdett folyni, elárasztva a Hanság teljes területét. 8 St. Nikola Felső Ausztriában, a strudengaui Pergnél található. Egyes korabeli vélemények szerint a tó földalatti forrásokon keresztül összeköttetésben áll a Dunával, de akár a tengerrel is. E vélekedés alapja az a történet, amely szerint egy soproni kádárlegény a Dunán német területről hajózott haza, amikor a Duna-örvénynél hajótörést szenvedtek. A kádárlegény sikeresen partot ért, ellenben művészien megmunkált higlófája (kádárszerszám a hordóra tett abroncsok megszorítására) és tarisznyája, amiben kevéske megtakarított pénzét is tartotta, a hullámok martaléka lett. Évekkel később mesterként dolgozott Sopronban, amikor felesége és más ismerősei társaságában fürdött a Fertő tóban. Fürdés közben felesége a vízben felfedezte a rég elveszett higlófát (nyilván a tarisznyával), melyet egy ott pancsoló kutya a partra hozott. A férj felismerte a szerszámot, és a pénz is hiánytalanul megvolt. A mesét ismerteti Ugróczy 1821:1/155.0. 9 Az 1763. júniusi földrengéskor dőlt össze Komárom, de a rengések Sopronban és Pozsonyban is éreztették hatásukat. 19
