Győr vármegye települései 18-19. századi kéziratos térképeken (Győr, 2003)

Filep Antal: Térképek vallomása Győr megye néprajzáról, tájtörténetéről és környezeti kultúrájáról

Jellegzetes, hogy a településtől keletre a Lesvár felé, illetve a Tétre vezető utak között emelkedő homokdombot Ürge hegyként jelölte térképészmérnökünk. A K.u.K. katonai térképeken 125 méter illetve 130 méter Adria feletti magasságban az 1810-es években alakítottak ki önellátást szolgáló szőlőhegyet. Az 1868-ban hitelesített felmérés belső parcelláit, pincesorát még nem mérte fel, de a szőlő pontos körvonalait, határait minuciózusán rögzítette.

Ezen a szőlőhegyen maradtak meg az 1990-es évek végéig a csikvándi heggyel együtt a leghagyományosabb pincesorok, Sok műemléki, muzeális értéket őriztek meg, amelynek idegenforgalmi, kulturális hasznosítása még ma is időszerű lenne.

A Mórichida és Rábaszentmiklós közötti térségről fennmaradt egy térképszerű, de lényegében csak vázlatos ábrázolás, amely egyfelől a Mórichidáról Árpásra vezető töltés hídjait jelöli a Marcal és a Rába között, valamint a Marcal medrében fekvő szigeteket, s a déli szigeten átvezető gátat, hidat. Formálisan ábrázolja Rábaszentmiklós települését és a Marcalon inneni és túli szántóit. A befejezetlennek tűnő térképvázlat D E betűkkel északabbra, az alvízen jelöli egy létesítendő vagy megszüntetendő gát vagy híd helyét is. A térképvázlat közepén egy négy facölöpre alapozott jármos, karfás híd keresztmetszeti tervrajzát örökítette meg.

Mórichida északi szomszédja az Árpád-kor egyik legszebb, centrális, négykaréjos, románkori eredetű templom mellé szerveződő egyutcás, orsós szalagtelkes falu, Rábaszentmiklós.

A község határának nyugati részén a Rába és a párhuzamos egykori medre, a mai Marcal között elterülő réti földeket öleli magába. A Rábarétek, a Rábaréti , Öregrét földrajzi nevek (dűlők) világosan utalnak túlnyomóan mélyebb fekvésre. A két folyó medre közötti hajdani galériaerdőkre a határ északi és déli szakaszán, egymástól más dűlőkkel elkülönülten két Erdőalja földrajzi név utal. Az 1863-ból származó (GYMSMGYL GYMU 286) „R.St. Miklós Helység Térképe" című felmérést ugyanaz a Buziássy Károly győri püsp[öki] rfendes] mérnök készítette, aki az 1865. évi „R:St:Mik- lós Helység Határának Kiosztási Térképe“ című művet. Ezen az egyiket Baboti Erdő alja néven jelöli, és Mórichidai Erdő alja megnevezéssel illeti a déli területet. A réti területek egészét apró, keskeny, néhol igen hosszú nadrágszíjszerű parcellákra osztották mindkét térképen. Kivételt a déli, erdőalji rész nyugati sarka jelent, amely egyetlen nagyobb háromszög alakú táblába van foglalva. A falu közvetlen közelében elfolyó, a településmagot ívesen megkerülő folyómeder a falutól északra ismételten keleti irányba fordul. A Marcal vizét vezető meder a kisbabóti illetve a Homorod pusztai szakaszon tartósan keleti irányba folyik, egy kisebb és egy nagyobb szigetet alkot, A keleti nagyobb sziget végétől a téti határszakasz szomszédságában újra északra fordul. Ezen a szakaszon a középső és a déli határrészek szántódűlőit patkóalakban terjedelmes közlegelő veszi körbe, ami a nyílt árterű mélyebb fekvésre utal. Míg a község maga 121 méteres Adria feletti magassággal szerepel a K.u.K. és a későbbi katonai felvételeken, a hajdani Közlegelő megnevezéssel jelölt területen 116, 116.2, illetve 117 méteres magassági pontokat állapítottak meg később. A szabályozások idején megszüntetett nagyobb sziget északi oldalára, az egykori Homorod puszta irányába át is lépi a Marcalt Rábaszentmiklós határa. A Kisbabot, Rábaszentmiklós, Rábaszentmi- hály, Tét négyes határpontja 114.8 méteres Adria feletti magasságban van, egy hajdani folyómeder mentében. A mélyfekvésű terület északi részét Rákota névvei jelölik. Erre utal a hajdani patkó alakú Köz Legelő nyugati részének 1865. évi felmérésen rögzített Rákotai Legelő neve is.

Jellegzetes: a két közeli évben felvett térkép területének harmadát meghaladó részt a Méltóságos Uraság Birtoka felirat alatt elkülönítették. A korábbi Köz Legelő keleti részét is az uradalom vette át és a megnevezés is Csangotai Legelőre változik. A legelőtől keletre a téti határt kísérő Kis Csangota, Nagy Csangota nadrágszíj parcellái eltűnnek és Csangotai Földek név alatt bukkannak fel. Az uradalmi kezelés kiterjedt a Marcal északra futó medrének keleti irányba fordulásánál 1863-ban a Dombi nevű táblájára is, amelyet térképészünk 1865-ben Urasági névvel jelölt. A Kuti nevű dűlő is az uraság birtokába került. A nyugati irányból a Kuti dűlőt kísérő hosszú csíkokra kiosztott Kis Kövecses Pléb[ános] dűlőt, délebbre Mester Tagja felirattal cserélték fel, Az 1863. évi térkép Kis Kender feliratú táblájából Templom megnevezésű részt szakítottak ki. Ettől kissé nyugatra a Zsellérek Birtoka tábláját alakították ki.

Atemplomi, plébánosi, tanítói, zselléri birtokilletmények kijelölésével a földesúr, az Eszterházy uradalom a határ keleti részének saját kezelésbe vételét ellensúlyozta. Hiszen a kedvezményezettek eltartása alól legalább részben mentesülhetett a község.

Az árvízvédelmi töltések kiépülése után Rábaszentmiklós volt úrbéres gazdái intenzívebben hasznosították a végleges tulajdonukká vált hajdani jobbágyi birtokot. A nyílt ártér megszűntével valamelyest növelhették szántóikat. A későbbi osztrák illetve magyar katonai topográfiai alaptérképek a gátakkal védett, mentett réteken, nem kevés réti kaszálót találtak a későbbi évtizedekben is. A réti szénára és a termesztett takarmányokra jó színvonalú istállózó állattartást alapozhattak, erre vallhat az is, hogy az orsós falumag szalagtelkeit minden háznál pajta határolta. A földművelés és az állattartás együttesen szolid polgárosuláshoz segítette a települést, ami a szerény méretű falu külsején mind a termelőszövetkezetek megszervezése előtt, mind azt követően jól észrevehető volt. A térképek felvételezése körüli időben Rábaszentmiklós lakossága nem érte el a 200 lelket. Fényes Elek 197 katolikus lakóját tartotta számon 1851-ben. így nem csodálkozhatunk azon, hogy híres szentegyháza ellenére is csak leányegyház-közösséggel rendelkezhettek a rábaszentmiklósi hívek. (Fényes 1851.)

A Sokoróaljai járást nyugatról szegélyező „folyóközi“ részébe esett Kisbabot teljes határa. 1861-ből maradt ránk Szakonyi Ignác hites mérnök által készített, „Győr Megyei Kis Baboth Nemes Helység Határának Tagosítási Térképe". A térkép híven megőrizte, a még szabályozatlanul meanderező Rába medrét, de már jelzi a megtervezett, lerövidítő, a lefolyást gyorsító, új mesterséges medret is, amely a határ jelentékeny részeit az új vízen túlra veti. Az ártéri környezet, illetve a hajdani galériaerdők alapján könnyen értelmezhető az Erdővégi Fűzesek dülőnéva legdélibb meanderben. A folyókanyarulatok tel