Győr vármegye települései 18-19. századi kéziratos térképeken (Győr, 2003)

Unti Mária: A térkép, mint forrás a földrajzi névkutatásban

je (Győrszentiván). Uraság Erdeje, Község erdeje, Pap föld, Pap rét, Nemesi sziget, Uraság Tábla (Gönyü). Közös legelő, Falukért, Bartalos család erdeje, Kovács-tó (Szap). Olasz Rét, Alapi közlegelő, Bőnyi köz legelő (Bőnyrétalap). Érdekes következtetések vonhatók le a fenti névvel jelölt terlületek nagyságából, elhelyezkedéséből.

6. Minden falura jellemzők az úgynevezett irányjelző nevek. Jól szolgálták az eligazodást a szomszéd községekre utaló dűlőnevek. Pl.: Szent Jánosi határra Dűlő, Banal határra Dűlő, Péri—, Szent Iváni—, Bakonyérre Dűlő (Bőnyrétalap). Banai úti földek, Győri úti dűlő, Véneki zöldek dűlő, Likócsi dűlő (Győrszentiván). Szapra nem jellemző ez a névadás, hiszen sok a Duna-ág, a kisebb-nagyobb vízfolyások a területhatárok.

7. Jelentős információt közvetítenek a dűlőnevek a föld minőségéről is. Gönyün található Kövecses Dűlő (alsó—, felső—), Sárosi Dűlő (alsó—, felső—), Zsombékos Dűlő, Kis- és Öreg Vörös Dűlő (a bauxitos, vörös talajról). Győrszentiván térképén több helyen is olvasható a „Szél horta homok", „szél horta homok butzkák”, Vízállásos Lapos, Zsom- békosí dűlő. Ma már csak kevés esetben maradt meg a névadás Indítéka, de a nevek változatlanul ellátják a lokalizálás funkcióját.

8. Utalnak a nevek az egykor jellemző növény- és állatvilágra is: Hosszúfű, Hosszúnyár, Berkes, Medgyes (Szap), főképpen a dunai árterek jellemző növényzete. Uraság haraszt erdeje, Falu fűzfás erdeje, Öreg Szöllők, Bodzás földek (Győrszentiván). Gönyün Róka Dűlő, Szentivánon Róka liki dűlő található, amelyek homokos, füves mezőgazda- sági termelésre alkalmatlan területek voltak,

9. Minden község térképén igen gyakran szerepelnek megkülönböztető elemként az alsó, felső, keskeny, hosszú, kis, öreg, külső, túlsó, innenső melléknevek. Győrszent0- ivánon ez még sorszámnévvel egészül ki, s így alkotnak dűlőneveket. Pl.: Túlsó első (2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.) dűlő, Innenső első ((2. 3. 4. 5. 6. 7.) dűlő, Kis hatodik dűlő, Öreg hetedik dűlő, Öreg Szöllők, Nagy Zsombékos, Kis—, Első (2. 3.) öreg dűlő. Szapon: Öreg Erdő, Kis Patkó, Hosszú kő. Gönyün: Alsó sárosi dűlő, Kis—, Felső kövecses dűlő, Keskenyvagy Kis hosszú Dűlő, Őr hosszú dűlő. Bőnyrétalapon: Kis—, Öreg Rétek, Alsó , Felső Országúira Dűlő, Örkényi hosszú rétek, Szélhosszai Dűlő. Ezekkel a megkülönböztető elemekkel egy nagy terület kisebb részeit jelölik.

10. Az elmondottakkal azt kívántam bemutatni, hogy a 19. század közepe táján keletkezett térképek földrajzi nevei milyen sokrétű összehasonlításra, következtetések levonására adnak lehetőséget. Információs tartalmuk igen gazdag. Korántsem törekedhettem teljességre még a négy falu kapcsán sem, hiszen sem művelődéstörténeti, sem nyelvészeti vizsgálatokra nem tértem ki. Pedig nyelvünk szövegtani, helyesírási, írásképi változását is jól példázzák a térképek elkészítésének célját megfogalmazó rövid szövegek is. Egyetlen példaként álljon itt „Szentlván helység határának térképe, 1845/46".

„Alól Írottak hitelessen bizonyítjuk, hogy Győr Vármegyének átallányos kiküldetése következtében alól Írott napon a' hely színére kimenvén ezen Szt. Iványí határról készült

Térképet több helyeken egyenes vonaloknak úgy több egyes birtokoknak és ujabbi próbamérések után megvizsgálván mind a hely színével mind az erről készült Birtok és Telekkönyvel és a tett kiszámításokkal is összve hasonlítván mindenekben megegyezőnek lenni találtuk és így jónak 's helyesnek esmervén ezennel meghitelesítettük Szt. Iványon September 15én 1847.

Bay Antal T. N Győr vármegye főszolgabírája Németh Ede T. Ns. Győr vármegye esküdtje Király Lajos T. N Győr vármegye mérnöke Szabó Kálmán T. Győr vármegye főügyésze"

Térképeink, levéltári irataink tehát nem holt anyagok. Tanulmányozásuk mindig izgalmas feladat, hiszen nagyon gazdag információs anyagot közvetítenek a 21. század emberének. Segítik élővé tenni a múltat, hogy jobban megismerhessük a jelent.