Győr vármegye települései 18-19. századi kéziratos térképeken (Győr, 2003)

Göcsei Imre: A térkép, mint tudományos forrás

A negyedik országos felmérés alapján (1888-1918) csak kísérleti lapok készültek, mert a munkálatokat az első világháború félbeszakította,

Az első világháború után az Osztrák - Magyar Monarchia összeomlott. Magyarország önálló állammá alakult. A Militärgeographisches Institut anyagát felosztották az úgynevezett utódállamok között. Magyarország is megkapta a területének megfelelő nyomólemezeket és térképeket. 1918-ban megalakult a Katonai Térképező Csoport, amely előbb Állami Térképészet, majd később Honvéd Térképészeti Intézet néven dolgozott tovább a Honvédelmi Minisztérium keretében.

A III. katonai felmérés (Kuhn-féle felmérés) térképei elavultak, ezért 1927-től új felméréseket végeztek. Áttértek a greenwichi kezdő délkörre és ehhez egyeztetve minden térképlapot kilométer hálózattal láttak el. Ezzel a térkép kezelhetőségét jelentősen javították. A 25 000-es új térképek négy színben kerültek forgalomba, a domborzatot szintvonalakkal ábrázolták. A 75 000-es térképek ötszínűek voltak, a domborzatot itt is szintvonalakkal ábrázolták, de még barnás színű színárnyalással egészítették ki. A 200 000- es és a 750 000-es térképeket csak helyesbítették.

A Honvéd Térképészeti Intézet a katonai térképek készítése mellett a polgári igényeket is igyekezett kielégíteni. Kiadott földrajzi-, történelmi iskolai atlaszokat, fali térképeket, autó-, kiránduló-, közigazgatási-, várostérképeket, stb. Olyan lendületet adott a térképészetnek, hogy fennállásának rövid, 25 éves ideje alatt a tudomány élvonalába került. A térkép- készítés munkáját a Kartográfiai Vállalat vette át és folytatta tovább eredményesen.

A Honvéd Térképészeti Intézet tevékenységén kívül sokan foglalkoztak térképek, atlaszok kiadásával. Elsősorban az oktatásügy igényeit igyekeztek kielégíteni. - írásos feljegyzés szól arról, hogy már 1534-ben Honter János térképkönyvecskéjét használták a magyar iskolákban. A háborús viszonyok miatt csak egy század elmúltával, a XVII. század második felében jelent meg Hevenesi Gábor „Atlas Parvus Hungariae”című munkája, amely jelentősen segítette az iskolai földrajzoktatást. Csak jóval később Lázár János (1750), Losonczy István (1771), Tomka- Szászky János (1781) szerény térképlapjai segítették az iskolai munkát.

A XIX. században egymás után jelennek meg az atlaszok és térképek az oktatás támogatására. Ebből az időből csak néhány nevet említek: Budai Ézsaiás, Ligiskorni Greipel Edvard, Grim Vince, Fényes Elek, Bucsánszky Alajos, Dr. Fáik Miksa. Annyi munka jelent meg, hogy ilyen terjedelmű írásban nem lehet felsorolni őket. Mégis meg kell említeni Görög Demetert, aki kitűnő megyetérképeket szerkesztett, Gönczy Pált, aki német műveket fordított magyarra és Hunfalvy Jánost Magyar kézi atlasz című művének kiadásáért.

1890-ben létesült a Kogutowicz Manó-féle Földrajzi Intézet, ahol kitűnő iskolai atlaszokat adtak ki, Munkáját fia, Kogutowicz Károly folytatta. Irányítása alatt önálló magyar szerkesztésű, szép kivitelű, több iskolatípus számára készültek atlaszok.

1910 és 1945 között igen sok atlasz jelent meg az iskolák számára. A szerzők közül a következőket emelem ki: Kogutowicz Károly, Bátky Zsigmond, Littke Aurél, Temesy Győző, Vargha György, Cholnoky Jenő, Teleki Pál. Rajtuk kívül még többen is dolgoztak,

hogy az iskolák munkáját segítsék. A megjelent térképek, atlaszok között vannak kitűnő és gyengébb kiadványok.

1945 után a régebbi atlaszokat nem lehetett használni. Az oktatásügyi minisztérium utasítására négy hónap alatt 1946-ban kiadták az Ideiglenes térkép füzetet a közép - és középfokú iskolák részére. A népiskolák számára is készült egy segédlet. - 1952- ben megalakult az Állami Kartográfiai Vállalat, amely egyedül adhatott ki mindenféle térképterméket. Már 1950-ben megjelent egy iskolai atlasza. - 1953-ban megszervezték a Geodéziai és Kartográfiai Intézetet. Ennek térképosztálya a Kartográfiai Vállalat. 1957- ben az általános iskolák, 1960-ban a középiskolák számára adott ki a Kartográfiai Vállalat szép kiállítású, korszerű atlaszt.

Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis előírta az iskolák számára a falitérképek használatát. Ennek alapján készültek el Lipszky János, Neu András, Aszalay József és Schedius Lajos térképei. A későbbiekben Gönczy Pál, Kogutowicz Manó és Kogu-tow- icz Károly iskolai falitérképei érdemelnek említést sok más szerző munkái között.

A népiskolákban a honismeret keretében arra törekedtek, hogy elsőnek azt a vármegyét ismerjék meg a tanulók, amelyhez a település tartozott. Elsődleges feladat volt a vármegyék térképeinek előállítása. 1887-ben Jausz György és Kogutowicz Manó elkészítették Sopron vármegye iskolai falitérképét, amely olyan jól sikerült, hogy a továbbiakban ezt a térképet tekintették mintának, - Nem minden megyéről készült iskolai falitérkép, ezért az Oktatásügyi Minisztérium elnézte, ha más célra készült térképeket is felhasználtak a népiskolákban.

Az ókori görögök pinaxnak, a rómaiak tabuiénak, a középkorban mappának nevezték a térképeket, A térképeket tudósok szerkesztették. A XVIII. és XIX. században a térképezést leginkább katonák végezték, ők készítették a felméréseket, majd ezek alapján megszerkesztették és megrajzolták a térképeket. A polgári térképészeti intézetek egyszerűen litográfiái intézetek voltak. A térképtervezést egy-két ember végezte felhasználva a katonai felmérés anyagát, a rajzolókkal szépen feldolgoztatták a tervezett térképet. Az intézmény főrésze a litográfia volt, ahol a sokszorosításra előkészítették, majd a nyomda sokszorosította a térképeket.

Végre már annyi térkép halmozódott fel, hogy a rendszerbe foglalást nem lehetett halogatni, A térképeket osztályozták, három csoportot különböztettek meg:

1. Állami alaptérképek (kataszteri térképek) 1 : 500-tól 1 : 5000-ig,

2. Helyszínrajzi (topográfiai, katonai) térképek, 1 : 5000-től 1 : 50 000-ig,

3. Földrajzi (geográfiai, kartográfiai) térképek, 1 : 50 000 méretarányon felüli térképek.

Másik osztályozás szerint megkülönböztetünk: 1. felmérési vagy helyszínrajzi (topográfiai) térképeket, 2. szerkesztett (tematikus vagy cél-) térképeket.

A felmérési térképek közé azok kerültek, amelyek a terepen közvetlen mérések alapján készültek (1 : 500-tól 1 :50 000- ig méretarányban). A térképrajzot előre meghatározott szabályok szerint kell elvégezni vagyis a jelkulcsnak nevezett utasítás szerint. Magyarországon kétféle felmérés van: kataszteri és topográfiai. A topográfiai felmérés-