Győr vármegye települései 18-19. századi kéziratos térképeken (Győr, 2003)

Göcsei Imre: A térkép, mint tudományos forrás

A helyzet - és felszínábrázolás elérik mai formájukat. Az előző korszakban a kartográfiával inkább magánszemélyek foglalkoztak, ekkor a tudományos kartográfiai munka a hadsereg kezébe került. Azóta a katonai földrajzi intézetek készítik a legjobb topográfiai térképeket. - A domborzat ábrázolásában a madártávlatos módot felváltotta a csíkozással, majd a szintvonalakkal való ábrázolás. Ezzel kialakult a három dimenziós térképi ábrázolás (hosszúság, szélesség, magasság) Ennek indítékai elsősorban katonai, hadászati követelmények voltak,

A kartográfiai munkálatok központja a XIX. század elejéig Párizsban székelt, ezt a vezető szerepét csak akkor veszítette el, amikor Humbolt Berlinbe költözött. Az új centrum ugyan nem itt, hanem Gotha-ban alakult ki, ahol 1817 -43 közt Stieler Handatlasá- nak első kiadása jelent meg. Később több jelentős atlaszt adtak ki.

Ausztria - Magyarország első részletes felvétele 1764 - 1787 között készült el, ezt követte a második, majd a harmadik felvétel.

A topográfiai felvételekre nagy hatással volt a matematika, illetve a geodézia előrehaladás is. Bessel (1841) kiszámította a Föld méreteit és lapultságát. - Az egységes méterrendszer bevezetése céljából hajtotta végre Delambre és Méchaín a harmadik francia fokmérést Dunkerque és Barcelona között. Ekkor (1792) határozták meg a méter hosszát. Az egységes mértékrendszer előbbre vitte a térképkészítést, mert egyszerűbbé tette a térkép alapján történő hosszúság- és területszámításokat. A térképészet ma nagyon fejlett eljárásokkal, sok géppel és műszerrel dolgozik.

A térképezés történetének áttekintése után vizsgáljuk meg Magyarország térképezésének történetét, amely szorosan kapcsolódik a megyékről készített térképekhez. - A mai Magyarország területét, a Kárpát-medencét már az ókori térképek is ábrázolták. A kb. Kr.u. 340-ben készült Castorius-féle itinerariumon is jól kivehető Pannonia és Dacia, a két római provincia, de megtaláljuk rajta Aquincumés Brigetio nevét is. - Ptolemaios hat térképlapján látható a Kárpát-medence. Több mint száz nevet említ erről a területről. Ezek főleg római városok voltak.

A honfoglalás után Idrisi arab térképész 1154-ben készített térképet Magyarországról. Országnév nincs rajta, de Buda neve megtalálható.

A XIII. - XV. Században sok térképen megtaláljuk Magyarországot, a Dunát, Székesfehérvárt, Budát, ami arra mutat, hogy a térképészeket foglalkoztatta ez a terület is. Érdemes megemlíteni Nicolaus Cusanus 1491-ben megjelent térképét, amely Germánját akarta bemutatni, ezért Magyarország csak a térkép szélére került, ennek ellenére több település található rajta (pl. Jaurinum = Győr).

A XVI. század elejéig magyar szerzőtől nem maradt térkép az utókor számára, pedig valószínű készültek térképek. Erre mutatnak azok az irodalmi utalások, melyek szerint Mátyás király udvari könyvtárában sok térképet gyűjtöttek össze.

Az első hazánk területét ábrázoló, magyar szerzőtől származó térképet Lázár deák készítette. Lázár deák Bakócz Tamás titkára volt, valószínű az ő megbízásából készítette el a térképet, amely 1 : 1 100 000 méretben ábrázolja hazánk területét. A térképet - a szerző halála után 1528-ban - Ingolstadtban adták ki. A nyomdai sokszorosításhoz

szükséges fametszetet Tanstettner György készítette. Kár, hogy az eredeti térképet nem ismerjük, mert a másolatban fennmaradt metszetek arra engednek következtetni, hogy a maga nemében páratlan alkotást Tanstettner sok hibával terhelte meg. A térkép vízrajza és településhálózata meglepően jó és gazdag. A térkép nemcsak földrajzi, hanem történelmi szempontból Is értékes, mert sok olyan település neve is szerepel rajta, amelyek a török uralom alatt elpusztultak. A térkép pontosságával megelőzte a korabeli osztrák és német térképeket.

Értékes alkotás Honterus Jánosnak Erdélyről készült elég részletes térképe (1532). Meg kell még említenünk Zsámboky János térképét (1570 - 1580 között), amely azt mutatja, hogy a magyarföldmérők megütötték koruk európai térképészeinek színvonalát,

A török uralom alatt Magyarország egész területéről jelentősebb térkép nem készült.

Amikor megkezdődött a török kiűzése hazánkból, fellendült a térképezés. Elsősorban külföldi hadmérnökök tevékenykedtek ezen a területen. A legkiemelkedőbb az olasz Luigi Fernando Marsigli. Nevét sok térkép és a Dunáról irt nagyobb munkája tette híressé. A polgári térképkészítők közül Hevenesi Gábort kell megemlíteni, akinek 1689-ben Bécsben jelent meg az „Atlas Parvus Hungáriáé” című térképgyűjteménye. Az első hazánkban kiadott atlaszt Görög Demeter szerkesztette, amely 1802 - 1811 között jelent meg.

A XVIII. század első felének legkiválóbb kartográfusa Mikoviny Sámuel mérnök volt. Ő mint az akkori magyar térképészet reformátora 1730 körül megyei térképeket készített 1:160 000-es mértékben. A pozsonyi kezdő meridián meghatározásán kívül pontos földrajzi meghatározásokat végzett, amelyek a későbbi országos felmérés alapjául szolgáltak. Főleg a felvidéki megyéket (20 megyét) térképezte.

Mária Terézia a hétéves háború tapasztalatai alapján elrendelte az birodalom katonai felmérését. Az első katonai felmérés 1764-től 1787-ig tartott, amikor 1451 térképlap készült 1 : 28 800-as méretarányban .

II. József 1786-ban az adózás érdekében elrendelte a birodalom felmérését. A föld- birtokosok ellenállása miatt a rendeletet visszavonták. A megyék az elkészült térképek nagy részét elégették.

A második katonai felmérést I. Ferenc rendelte el 1806-ban. A domborzatábrázolás csíkozással készült, de sok magassági pontot is berajzoltak és így már megközelítették a térképek a geometriai hegyábrázolás pontosságát. Ezeket a térképeket nyomtatásban Is kiadták. A felmérés 63 évig tartott, az eredeti időtervet nem tudták betartani, Magyarország, Galicia és Bukovina egy részének térképezése befejezetlenül maradt. - A hosszú idő alatt új fegyvereket állítottak hadrendbe, amelyek jobb, pontosabb térképeket követeltek, ezért sürgősen meg kellett kezdeni 1869-ben a harmadik katonai felmérést, amelyet Kuhn-féle felmérésnek is neveznek. A felmérési munkákat Militärgeographisches Institut végezte. A térképek a méterrendszer bevezetésével 1 :25 000-es méretarányban készültek. Ezekről a lapokról szerkesztéssel 1 : 75 000 részletes, 1 : 200 000 általános, 1 : 750 000 átnézeti térképek is készültek. A III. felmérés során végzett munka a Bécsi Katonai Intézetet világszínvonalra emelte. A domborzatot csíkozással ábrázolták, de a magassági viszonyok feltüntetésére már alkalmazták a szintvonalakat is.