Bana József et al.: Piroslámpás évszázadok (Győr, 1999)
Bana József: A bordélyházak kialakulása Győr városában (1848-1919)
bályrendeletének több pontját megsértették, hogy ezzel is lehetővé tegyék a kéjpalota megépítését. A szabályrendelet 10. pontja így intézkedik: „Nyilvános házat csak oly nő bírhat, aki bűntettért, vagy súlyos beszámítás alá eső vétségért büntetve nem volt, 40 évet meghaladott, s akiről feltehető, hogy üzletében a rendet fenntartani és kellő biztonságot nyújtani képes. "A bordély építtetője és tulajdonosa: Strobl Alajos budapesti lakos nem volt még negyven éves. Miután Alajosnak hívták, gyanítható, hogy születésekor, mint fiút jegyezték be az anyakönyvbe nem mint nőt. De hát ilyen apróságok, csekély eltérések a kéjsóvár városatyáknak nem jelentettek akadályt. Hiába Győr polgárainak tömeges tiltakozása, hiába Győr püspökének levele, amiben az emberhús kereskedelem megakadályozását kérte a várostól. A megátalkodott, konok városatyák nem vonták vissza a támogató határozatot. A luxusbordélyból mégsem lett semmi. Bihar Jenő, a Dunántúli Hírlap felelős szerkesztője, Győr szab. kir. város törvényhatósági bizottságának tagja, feljelentette a város közgyűlését a belügyminiszternél. A belügyminiszter avatott szeme észrevette azokat a jogi anomáliákat, amin az elfogult közgyűlés oly könnyedén átsiklott. A leleplezett közgyűlés felsőbb utasításra kénytelen volt egy szakemberekből álló ideiglenes bizottságot életre hívni. A dr. Angyal Armand rendőrfőkapitány elnökletével megalakult bordélyügyi bizottság tagjai között orvosokat és ügyvédeket találunk. Ómé részlet a bizottság előzetes állásfoglalásából: „Elnöklő polgármester az ülést megnyitván, Dr. Hőfer Vilmos tanácsos ismerteti a közgyűlési határozat keletkezésének előzményeit, a 485/1908 sz. közgyűlési határozatot, ezen ellen Bihari Jenő biz. tag által beadott fellebbezést s végül a m. kir belügyminiszternek a fellebbezés folytán hozott 95450/1908 sz. leiratát. A megindult beható és élénk eszmecsere alapján a bizottság azon véleményének ad kifejezést, hogy a város lakosságának tetemes megnövekedése, különösen pedig a nőtlen gyári munkások száméinak szaporodása folytán a szőnyegen forgó kérdés bármily megoldásánál is kiinduló szempont az, hogy’ a bordélyházi rendszer, mint szükséges rossz — egészségügyi szempontból fenntartandó, ennélfogva csak olyan javaslat terjeszthető a törvényhatósági bizottság elé, a melynek megvalósítása a bordélyházak szoros értelemben vett kihelyezését - nem pedig azok megszüntetését vonja maga után. Hogy a város területének mely része volna ezen czélra kijelölendő, az több szempontból kíván elbírálást, s minthogy a bizottságjelenlévő tagjai közül senki sem volt abban a helyzetben, hogy konkrét javaslatot terjesszen elő, az előadó tanács elnöklete alatt Bihari Jenő biz. tagból, a főkapitányból és a főmérnökből álló bizottság küldetett ki oly megbízással, hogy’ az ügyet minden oldalról megtárgyalván, terjesszenek elő a további tárgyalásra alkalmas javaslatot. Ezzel az ülés bezáratott. A bizottság nem javasolta sem a luxuskupi megépítését, sem a bordélyházak kitelepítését. Az áttelepítés ügyét végleg levették a napirendről. Az I. világháború idején a szokott helyen üzemeltek a bordélyházak, panaszra nem lehetett okuk, hiszen a felduz-10 GYVL. Győr város tanácsi iratai I. 1908/5907 Kmf. Dr. Hőfer tanácsos Wennes polgármester, elnök”'0 22
